Az államtanács, a legmagasabb szintű közigazgatási bírósági szerv döntése értelmében a FARC által harminc éve alapított Hazafias Szövetség így állíthat majd jelölteket a 2014-ben esedékes elnök- és parlamenti választásokon. A politikai szárny reaktiválásával egy időben a Juan Manuel Santos konzervatív elnök kormánya és a FARC között Kubában több mint fél éve tartó béketárgyalásokon éppen a "bűnbánó" gerilláknak a politikai életben való részvétele szerepel a napirenden.

A Hazafias Szövetséget a baloldali gerillák a legelső, Belisario Betancur elnök vezetésével indult béketárgyalási kísérlet idején alapították. A párbeszéd azonban rövidesen kudarcba fulladt, amikor megölték az UP több mint 3 ezer tagját, illetve szimpatizánsát, köztük Jaime Pardo elnökjelöltet, akit 1987-ben lőttek agyon. A gyilkosságsorozatot az akkortájt a marxista gerillák ellen szerveződött, 2006 óta feloszlatott szélsőjobboldali félkatonai milíciák számlájára írták.

"Likvidálási folyamat áldozatai voltak. Vezetőiket és aktivistáikat meggyilkolták vagy eltűntek. Ezért nem tudtak részt venni a politikai életben" – mondta Alfonso Vargas Rincón, az államtanács elnöke.

A béketárgyalásokon a FARC küldöttségét jelenleg vezető Iván Márquez, a szervezet második számú vezetője is az UP parlamenti képviselője volt az 1980-as évek végén, mielőtt visszatért a fegyveres harcba.