A húsz "tengeralattjáró" kommunikál egymással és közös döntéseket hoznak - mintha egy közös aggyal rendelkeznének. A jövőben az ilyen rajok képesek lehetnek mérgező hulladék vagy elsüllyedt tárgyak megtalálására. A kutatókat a rovarok viselkedése inspirálta.

"Egy robot tizenöt centiméter hosszú és hét centiméter magas, csupán fél kilogrammot nyom. Valóban nagyon kicsik tehát, és ez pontosan megfelel a rajelméletnek" - mondta el Thomas Schmickl projektvezető. 

A rajt a zoológiai intézet udvarán, egy műanyag kerti medencében tesztelték. Az elemmel működő apró tengeralattjárók a csaknem megegyező sűrűségük miatt lebegnek a vízben, két hajtócsavar segítségével mozognak előre. Az emelkedést és süllyedést egy ballon segítségével, a sűrűség változtatása révén érik el. 

Schmickl szerint ezekben a gépekben a teljes önállóság az igazán különleges dolog: nincs távirányítás, képesek önállóan navigálni. A CoCoRo (Collective Cognitive Robots) elnevezésű európai uniós projekten 2011 óta dolgozik az Artificial Life Lab (Mesterséges Élet Labor) a grazi egyetemen. A kutatók a projekt 2014-es befejezéséig összesen 40 robotot állítanak üzembe.

A robotraj egészként képes kialakítani egy egyszerű kollektív tudatot. Minden egyes robot tudatában van a raj méretének. A közös döntéseket hasonlóképpen hozzák meg, mint a méhek vagy a hangyák. A megváltozott környezethez és az áramlási viszonyokhoz is alkalmazkodnak a tengeralattjáró-robotok. Ha egyikük kiesik, a raj maradék része akkor is képes ellátni a feladatot, emberi beavatkozás nélkül. 

A kutatás során az intelligencia és a kollektív tudat mechanizmusait vizsgálják a szakértők. Az eredmények olyan további kutatások alapjául szolgálhatnak, amelyeknél a technológia nagyobb robotoknál is bevethető, például olyanoknál, amelyek a tengerbe zuhant repülőgépek fekete dobozait vagy mérgezőhulladék-lerakóhelyeket kereshetnek.