A szavazást megelőző vitában a szociáldemokraták szónokai hangsúlyozták: az NPD antidemokratikus, antiszemita, idegenellenes ideológiát hirdet. A konzervatív-liberális koalíció képviselői kiemelték: abban egyetértenek az szociáldemokratákkal, hogy a neonáci pártnak nincs helye a demokráciában, de túl kockázatosnak tartják az alkotmánybírósági eljárást.

Kifejtették: a karlsruhei testület előtt nemcsak azt kell bizonyítani, hogy a párt szellemi rokonságban áll a nemzetiszocializmussal, hanem azt is, hogy államellenes tevékenységet folytat. Ennek igazolása azonban kétséges, a bírósági üggyel járó nagy nyilvánosság pedig az NPD felértékelődéséhez vezethet, és a betiltásra irányuló kezdeményezés esetleges kudarca a szélsőjobboldali párt győzelme lenne.

A kormányoldal frakciói is benyújtottak egy indítványt, amelyben azt írják: szerintük az NPD alkotmányellenes célokat követ, és semmibe veszi a demokratikus alapértékeket. Ugyanakkor nem jogi, hanem politikai eszközökkel kell fellépni ellene. Támogatni kell például a szélsőjobboldali eszmék terjedése ellen küzdő civil szervezeteket, és a szélsőjobboldali szubkultúrából "kiszálló", a neonáci eszméknek hátat fordító fiatalok társadalmi beilleszkedését elősegítő programokat. Ezt az indítványt végül 318 igen és 259 nem szavazattal el is fogadta a Bundestag.

Az ellenzéki többségű Bundesrat tavaly év végén döntött arról, hogy az NPD betiltását kéri az alkotmánybíróságtól. A szövetségi kormány idén márciusban úgy határozott, hogy nem csatlakozik a kezdeményezéshez, de minden segítséget megad hozzá.

Az 1964-ben alapított párt betiltásáról szinte fennállása óta vitatkoznak, és egyszer már meg is próbálkoztak vele. A kormány és a törvényhozás 2003-ban közösen benyújtott indítványát azonban az alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva elutasította.

A betiltás kérdése 2011 végén került elő ismét, amikor közvetlen kapcsolatot mutattak ki a Nemzetiszocialista Illegalitás nevű neonáci terrorista sejt és NPD-tisztségviselők között.

Az NPD a legutóbbi, 2009-es országos parlamenti választáson a szavazatok 1,5 százalékát szerezte meg. Elsősorban Németország keleti részén, a volt NDK területén népszerű, ott két tartományban helyi törvényhozási képviselettel is rendelkezik.