Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
"Magyarország menetelése a centrifugába" címmel jelentetett meg infografikát a Der Standard online kiadása hétfőn. A lap idővonala 2010. április 11-ével, a Fidesz-KDNP választási győzelmével indul, és 2013. március 18-ával, hétfővel fejeződik be.
A Standard.at osztrák lap szerint a nemzeti-konzervatív Orbán Viktor kormányfő a 2010-es választási győzelme óta konzekvensen építi át Magyarországot, Európa pedig lassan türelmét veszti. "Az autósok már az országba való belépésnél észlelhetik, hogy valami furcsa dolog történik Ausztria keleti szomszédjánál" – írja a Der Standard online "Magyarország: így építik át a nemzeti-konzervatívok az országot" című cikkében.
"Magyarország" – áll azon a táblán, ahol 2012. január elseje előtt még az állt: "Magyar Köztársaság" – jegyzi meg a lap. Az új alkotmány a lap szerint egy vonással eltörölte a köztársaság szót az ország megnevezéséből, és ez messze nem az egyetlen olyan hír Magyarországról, amely nemzetközi felháborodást keltett – fogalmaz az osztrák lap.
Minden a kétharmaddal kezdődött
A lap egy infografikát közöl "Magyarország menetelése a centrifugába" címmel, melyben az Orbán vezette Fidesz győzelme, 2010. április 11-e óta eltelt időszak általuk legfontosabbnak talált fejleményeit gyűjtik össze, kiemelve, az EU jelenleg politikai és pénzügyi szankciókkal is fenyegeti az országot.
Az idővonal első állomása tehát a Fidesz 2010. áprilisi kétharmados győzelme: "innentől kezdve az alkotmány Orbán kedve szerint változtatható" és Orbán "napról napra jobban bebetonozza hatalmát". Ezt követi 2010. december 21-e, amikor "egy parlamenti szavazás hosszú időre megrontja az EU és az ország kapcsolatát". Ez pedig a médiatörvény, mely szerint a Médiahatóság kontrollja alá kerül a közmédia és a kereskedelmi és online média is – írja a lap.
Kifelé és befelé
A következő állomás 2011. március 7-e. "Miközben Orbán Viktor hazájában arról beszél, mennyire keményen áll ellen Brüsszelnek, kifelé azonban visszakozik az EU-ból érkező kritikák miatt. A magyar parlament módosítja a médiatörvényt, az Alkotmánybíróság pedig decemberben a törvény több rendelkezését megsemmisítette" – olvasható.
2011. december 30. a következő dátum a Standard.at idővonalán. "A magyar parlament elfogadja az új jegybanktörvényt, a Nemzeti Bankot pedig összevonták a PSZÁF-fel" – írja a lap, bár utóbbi nem felel meg a valóságnak: ugyan volt ilyen terv, de végül nem történt meg a jegybank összevonása a pénzügyi szervezetek felügyeletével. "Az EU nem sokkal később három eljárást indított az ország ellen, a jegybanktörvény módosításai azonban végül lenyugtatják Brüsszelt" – olvasható.
2012. január 2. – "Az új, Orbán által diktált alaptörvény leváltja az előző, 1989-ben módosított, a szocialista népköztársaságban 1949-ben megírt alkotmányt. A kritikusok az igazságszolgáltatás függetlenségét látják veszélyeztetve. Főleg az alaptörvény preambuluma okoz felháborodást, melyet minden hivatalban a falra kell akasztani" – írja a lap. Megjegyzik: több tízezren mennek tüntetni Budapesten a kormány és az új alkotmány ellen "Éljen a köztársaság" mottóval.
Új Színház, Áder, Magyar Gárda
2012. február 2. – "Az Új Színház új vezetője Dörner György lesz. A volt színészt a Fidesz polgármestere helyezi pozícióba, állítólag szélsőjobbos kapcsolatai vannak. Az ellentüntetéseken összetűzések alakulnak ki a rendőrség, az antifasiszták és a szélsőjobbosok között" – írja a Standard.at.
A következő állomás a lap idővonala szerint Áder János 2012. májusi hivatalba lépése köztársasági elnökként. "Az ősfideszes és volt EP-képviselő Áder Magyarország új elnöke, aki a plágiumügyébe belebukott Schmitt Pált követi a poszton. Az ellenzék bojkottálja az államfőválasztást, mely titkos szavazással folyik a parlamentben. Orbán többsége itt is elég volt" – jegyzi meg a lap.
"2012. augusztus 25-én szélsőjobboldali gárdisták masíroznak Budapest utcáin, ruházatuk a magyar nyilasokéra hajaz, és a harmadik legnagyobb párt, a Jobbik által alapított Magyar Gárda ötéves fennállására emlékeznek. 2009 óta hivatalosan is be van tiltva a gárda" – emlékeztet a Standard.at.
Az idővonal következő állomása már 2013., amikor "a tervezett új földtörvény azzal fenyegeti a külföldi gazdákat, hogy elveszítik földjeiket". A lap megemlíti Bayer Zsolt január 7-i, hatalmas felháborodást keltett írását, mely a Magyar Hírlapban jelent meg.
"2013. február 17-én az Alkotmánybíróság feloldja a vörös csillag használatának tiltását, mely 1994 óta érvényes. A magyar szélsőjobb által kedvelt nyilas- és horogkereszt is kitűzhető bárhová innentől" – írja a lap.
Alaptörvény 2.0, Szaniszló-díj
"2013. március 11-én a kritikák és a bel- és külföldi tiltakozás ellenére elfogadja a magyar parlament az alaptörvény negyedik módosítását, mely az Alkotmánybíróság jogköreinek megvágását is tartalmazza, ezenkívül intézkedik a hajléktalanokkal és a választási kampányfilmekkel kapcsolatban is" – olvasható az idővonal következő dátumánál.
"2013. március 13-án Orbán Viktor azt mondja egy gazdasági fórumon: egészségtelen, hogy a magyar bankszektor nagy része külföldi kézben van, az irányszám az, hogy legalább a fele magyar kézben legyen" – emeli ki a lap.
"2013. március 17-én Orbán Viktor notórius antiszemitákat és rasszistákat tüntet ki, amivel megint nagy felháborodást kelt" – írja a lap, utalva Szaniszló Ferenc Táncsics-díjára, amelyet történetesen Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter adott át, és amit azóta állítólag már meg is bánt.
A Standard.at idővonalának utolsó dátuma 2013. március 18-a. "Amíg Angela Merkel a hatalommal való visszaéléstől óv, és José Manuel Barroso EB-elnök aggodalmának ad hangot, Orbán Viktor nyugodt marad." "Betartjuk az uniós szerződést, és valljuk az EU-s alapértékeket. Magyarország mindig nyitott a vitákra" – idézik a magyar kormányfőt.
vm
