Felségárulással vádolja Klaust a cseh felsőház
Rendkívüli ülésen szavazta meg a szenátus a javaslatot, amelyet 38 szenátor támogatt, 30 pedig nem. A felségárulást akkor állapítják meg, ha a hazaárulást az államfő követi el. A döntés oka, hogy a felsőháznak nem tetszik Václav Klaus államfő rendkívül széles körű újévi közkegyelme, illetve hogy a mai napig nem írta alá a Lisszaboni Szerződés kiegészítését az európai mentőövről.
Felségárulással - államfő által elkövetett hazaárulással - vádolja Václav Klaust a cseh parlament felsőháza, a szenátus, s ennek kivizsgálására beadvánnyal fordul az alkotmánybírósághoz.
Az erről szóló határozat elfogadását a 81 tagú felsőház rendkívüli, zárt ajtók mögötti ülésén hétfő délután 38 szenátor támogatta, míg 30 szenátor ellene szavazott.
A politikusok korábban hazaárulást emlegettek, de kiderült, hogy ez a fogalom az egyszerű polgárokra vonatkozik. Arra az esetre, ha az államfő az elkövető, a cseh jogszabályok szerint külön fogalom, a felségárulás vonatkozik.
A Cseh Köztársaság történetében ez az első eset, hogy az államfőt hivatalosan felségárulással vádolják.
A döntés oka, hogy a felsőháznak nem tetszik az államfő rendkívül széles körű újévi közkegyelme, illetve hogy a mai napig nem írta alá a Lisszaboni Szerződés kiegészítését az európai mentőövről, vagy nem volt hajlandó időben kinevezni új alkotmánybírósági bírákat, amivel veszélyeztetet a testület működését.
A hatályos törvények szerint felségárulásnak az számít, ha a köztársasági elnök az ország szuverenitása, területi épsége, valamint demokratikus rendje ellenében cselekszik. Amennyiben a vádat az alkotmánybíróság megalapozottnak találja és elismeri, az államfő elveszíti tisztségét, s jogosultságát, hogy erre a tisztségre újra jelöltesse magát. Az elítélt államfő ugyanakkor elveszíti jogosultságát fizetésére és minden járadékára.
Václav Klaus második ötéves mandátuma csütörtökön jár le.
Klaus a múlt héten újságíróknak azt mondta: politikai játszmáról van szó, amelyre egyelőre nem kíván reagálni. Az államfő az utóbbi hetekben ismételten azt állította: a Cseh Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmával kihirdetett amnesztiája törvényes volt, nem sértett alkotmányt, s most is hasonló formában hirdetné ki azt.
A közvélemény leginkább azt kifogásolja, hogy Klaus olyan személyeknek is amnesztiát adott, akik ellen súlyos, hatalmas összegű korrupciós bűnügyek miatt folyt eljárás. A kegyelem következtében a megkárosítottak tízezreinek már semmi lehetőségük nincs kártérítésben részesülni.
Milos Zeman megválasztott cseh államfő, aki több ízben is nyíltan bírálta az amnesztiát, a Tyden című hetilapban hétfőn megjelent interjújában ismét azt mondta, hogy az nem hazaárulás, hanem hiba volt. A szenátus kezdeményezését "hisztérikus reakciónak" minősítette.
Petr Necas miniszterelnök a múlt héten egy prágai sajtóértekezleten az "emberi gyarlóság" megnyilvánulásának minősítette a szenátorok kezdeményezését.
Klaus mandátuma március 7-én jár le, Zeman megválasztott elnök hivatalos beiktatására március 8-án kerül sor.