2013. február. 25. 07:38 MTI Utolsó frissítés: 2013. február. 25. 06:23 Világ

Obama nem foglalt állást a kínai-japán szigetvitában

A japán kormányfő nem kapta meg Washington teljes támogatását a Kínával folytatott szigetvitában, vagyis Abe Sindzo amerikai látogatásának egyik fontos küldetését nem tudta teljesíteni - értékeltek a hétfői kínai lapok.

Washington óvatossága mögött az aggodalom húzódik meg a japán nacionalizmus erősödésének és a térségben ezzel járó potenciális zavarnak a veszélye miatt, de az Egyesült Államok és Kína gazdasági, politikai kapcsolata szintén fontos tényező - írja a China Daily című angol nyelvű napilap.

A Fehér Ház a jelek szerint szándékosan nem akart hangsúlyt adni a Kínával kapcsolatos kérdéseknek, különösen is a szigetvitának, amit Barack Obama elnök nem hozott szóba az Abéval folytatott találkozója utáni nyilvános megszólalásakor. Sajtóértesülések szerint az amerikai félnek nem állt szándékában feleslegesen "idegesíteni" Pekinget.

Szu Hao, a lap által megszólaltatott szakértő úgy vélte, Washington nem akart lovat adni Abe alá, attól tartva, hogy Tokió egy erős amerikai támogatással a háta mögött kevésbé cselekedne megfontoltan.

A Hszinhua hírügynökség kommentárja arra hívja fel a figyelmet, hogy Abe többször is azt hangsúlyozta, eddig "nyugodt módon" kezelte és a jövőben is ily módon áll szándékában kezelni a japán-kínai konfliktust. Ugyanakkor - emlékeztet a szerző - az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában elhangzott előadásában Abe figyelmeztetett, "egyetlen nemzet se essen tévedésbe, vagy értékelje alul" Tokió határozottságának fokát".

Washington Japánt egy "sakkfigurának" tekinti az ázsiai- és csendes-óceáni stratégiájában, s a szigetországért nem hajlandó feláldozni az amerikai-kínai gazdasági kapcsolatokat - summázta véleményét Abe washingtoni látogatásának kínai vonatkozásairól Kao Hung, a kínai társadalomtudományi akadémia japán tanulmányokkal foglalkozó kutatója a Kínai Központi Televízióban (CCTV).

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.