Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Erdő Péter bíborost, esztergom–budapesti érseket XVI. Benedek esélyes utódjai között említette a csütörtöki Il Messaggero és a Corriere della Sera. A La Repubblica pedig ismerni véli a pápa lemondásának okait.
"Erdő, a magyar prímás Ratzinger iskolájából" címmel mutatta be a magyar bíborost az Il Messaggero a lehetséges pápautódokról szóló sorozatában.
A római napilap hangsúlyozta, hogy Erdő a XVI. Benedeket megválasztó 2005-ös konklávé legfiatalabb tagja volt. Az akkor 54 éves bíborosból mostanra "pápajelölt" lett. Esélyesként indul a pápaválasztáson, mivel a védett termékekhez hasonlóan az "ellenőrzött eredetű Ratzinger-tanítványok" közé tartozik a szintén pápajelöltnek tartott Angelo Scola milánói érsekkel, Marc Ouellet québeci és Cristoph Schönborn bécsi érsekkel együtt. A közös bennük Hans Urs von Balthasar teológiájának követése – írták.
Az Il Messaggero szerint Erdő esélyeit az adja, hogy személye "kontinuitást biztosítana". Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökeként az öreg kontinens bíborosai támogathatnák, "ha a konklávén lesz egyáltalán európai frakció". Az újság kiemelte, hogy Erdő 2009 óta a Kultúra Pápai Tanácsának tagja és Schönbornnal együtt a Püspöki Szinódus Állandó Tanácsa három európai tagjának egyike.
A napilap szerint Erdő lehetséges nyitást képviselhetne annak érdekében, hogy az elváltak is részesüljenek a szentségekben. Az olasz újság szerint Erdő figyelme az európai erkölcsi és gazdasági válságra összpontosul, a bíboros számára a demokrácia, az emberi méltóság és a munka védelme fontos. Az Il Messaggero egy másik cikke Erdőt "feltörekvő" jelöltnek nevezte, akit a befolyásos francia bíborosok és a kelet-európaiak támogatnának.
Erdőt a pápajelöltek közé sorolta a Corriere della Serában megjelent tabló is, amelyen a magyar bíboros három észak-amerikai, két latin-amerikai, egy afrikai, egy ázsiai és öt európai utódjelölt között szerepel. Utóbbiak sorában Erdő mellett a Corriere Schönborn és Scola bíborost, valamint Gianfranco Ravasit, a Kultúra Pápai Tanácsának elnökét és Angelo Bagnascót, az olasz püspöki konferencia (CEI) elnökét nevezte meg.
A La Repubblica úgy tudja, hogy XVI. Benedek lemondásának hátterében az a háromszáz oldalas dosszié áll, amelyet a Vatileaks-botrány ügyében nyomozó bíborosok ősszel adtak át a pápának. A jelentés az egyházon belüli hatalmi harcok, pénzügyi és szexuális botrányok részleteit tartalmazza a lap szerint.
