Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Külföldön Orbán jó demokrataként mutatkozik, de országában olyan politikát folytat, melyet a szélsőjobboldai Jobbik ihlet. Az EU ezt nem akarja látni, inkább behunyja a szemét - írja elemzésében a Der Spiegel online szerzője, a magyarul is jól beszélő Keno Verseck.
"Őszinte, tiszta, autentikus" - így szereti jellemezni magát a Jobbik, Magyarország szélsőjobboldali pártja a Der Spiegel online kiadásában olvasható elemzés szerint. A cikk szerzője a Magyarországgal és Romániával foglalkozó, magyarul is jól beszélő Keno Verseck szerint leginkább programjuk hitelességére helyezik a hangsúlyt, ám most komoly problémába ütköztek: vezető jobbikos politikusok ugyanis arról panaszkodnak, hogy Orbán Viktor kormánya folyamatosan lopja a témáikat és ötleteiket, hogy aztán sajátjának adja el azokat.
A magyar szélsőjobboldalnak "jó oka van a frusztráltságra", Orbán Viktor és kormánya ugyanis a cikk szerint már rég jobbra tolódott, alig telik el egy hét anélkül, hogy a Fidesz politikusai vagy prominens pártszimpatizánsai ne képviselnék valamilyen módon a szélsőjobboldalt.
"Már nincs tiszta határ a Fidesz és a Jobbik gondolkodása között"
A szerző megemlíti, hogy a kormányhoz hű Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja, Medveczky Ádám karmester szerint Konrád György, Kertész Imre és Esterházy Péter "nem tekinthető magyarnak". "Ha valaki ideszületik magyarnak, és közben kimegy – mert erre is van példa –, és kintről úgy viselkedik, hogy árt a magyaroknak, vagyis kígyót-békát kiabál Magyarországra, az nem tekinthető magyarnak” – nyilatkozta a művész az ATV-nek. A cikkben felidézik Fekete György MMA-elnök szavait is, miszerint "az akadémia tagjaiból nem hiányozhat a nacionalizmus genetikus érzése".
"Már nincs tiszta határ a Fidesz és a Jobbik gondolkodása között" - idézi a szerző Dalos György szavait. Az író, műfordító Dalos szerint az, amit a kulturpolitika terén tapasztalt, a magyar kormányzás sok más területén is jelen van: részben tompítva, részben teljesen változatlanul a Jobbik programját valósítja meg Orbán és a kormánypártok.
Ilyen például a nemzeti összetartozás napjának bevezetése a trianoni békeszerződés emlékére, vagy az, hogy a nemzeti alaptanterv antiszemita írók műveit ajánlja olvasásra. A cikk szerint a médiatörvény arra kötelezi a közmédia munkatársait, hogy híreikkel a nemzeti identitást fejlesszék, az 2012 óta hatályos alaptörvény preambuluma pedig a Horthy-korszak szellemiségében íródott.
"Matolcsy György büszkén unortodox gazdaságpolitikáról beszél"
A szociális segélyeket a kormány közmunkához kötötte, a cikk szerint ez egy egyértelműen a cigányság elleni intézkedés. A szerző szerint a jobbos paramilitáris polgárőrségeket megerősítették, 2010-ben hazafias mondatok közepette kirúgták az országból a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), majd egy olyan - pénzügyileg hatástalan, de populista - válságadót vezettek be, melyet külföldi cégeknek kell fizetnie. A szerző megemlíti még az árfolyamgátat és a végtörlesztést is, amely "tényszerűen a Fidesz klientúrájára lett szabva". "Matolcsy György büszkén unortodox gazdaságpolitikáról beszél" - teszi hozzá a cikk írója.
Sok brüsszeli politikus hallgat a témával kapcsolatban. A Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt vezetője, Wilfried Martens szerint "Orbán mindig hangsúlyozta, hogy foglalkozni kell a szélsőjobboldaliság problémájával". A cikk megemlíti, hogy Viviane Reding uniós biztos azon kevesek között van, aki szót mer emelni Orbán ellen, így nemrég Bayer Zsolt Magyar Hírlapban megjelent cigányozós írása kapcsán tett elítélő nyilatkozatot.
"A Fidesz kettős nyelvet beszél"
A cikk szerint pár hete úgy tűnt, hogy a magyar kormánypárt tényleg elhatárolódik a rasszizmustól, amikor a Fidesz-frakcióvezető Rogán Antal a parlamenti zsidólistázós felszólalás elleni tömegtüntetésen felszólalt és elítélte a Jobbikot és az antiszemitizmust. "A Fidesz kritikusai azonban kétségbe vonják, hogy a párt, de főleg Orbán Viktor komolyan gondolja az elhatárolódást a szélsőjobboldaltól, az antiszemitizmustól és a cigányellenességtől" - írja a szerző.
A cikk idézi Ungváry Krisztián történészt is, aki a Fideszről azt mondja, hogy "kettős nyelvet beszél: egyrészt folymatosan elhatárolódik a szélsőséges kijelentésektől, mert érzi, külföldön ez komoly károkat okoz, ugyanakkor politikusai méltatnak jobboldali körökben népszerű, két háború közötti antiszemita írókat (Wass Albert, Nyírő Jószef), vagy szélsőjobbos pozíciót foglalnak el egyes radikális, de kormánybarát médiumokban, mert magukhoz akarják kötni a jobbos szavazókat".
Keno Verseck a Méltányosság Intézet politológusát, Nagy Tibor Attila politikai elemzőt is idézi, aki nem hisz az irányváltásban. Bár a Fidesz politikusainak egy részét őszintén felháborítja a szélsőjobboldal, ám ez a réteg nem játszik döntő szerepet jelenleg - véli az elemző.
