A "miért történt mindez?" - kérdésre azonban már eltérő választ ad a legerősebb kormány-, illetve ellenzéki párt. Míg Petr Necas kormányfő, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke szerint az eredményben nincs semmi meglepő, mert "a képviselőházi választási ciklus közepén megtartott voksolásokon a hagyományok szerint a kormánypárt mindig vereséget szenved", addig Bohuslav Sobotka, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke úgy látja, hogy "a regionális önkormányzati választás és a szenátusi választás egyfajta népszavazás volt a kormányról", s azt jelzi, hogy "a lakosság a kormány távozását akarja".

Újdonság, hogy a szociáldemokraták együtt az ellenzéki kommunistákkal és egy-két további baloldali ellenzéki szenátorral együtt ezúttal nemcsak egyszerű többséget, hanem alkotmányos többséget is szereztek a parlamenti felsőházban. Ilyen helyzet az 1989-es rendszerváltás után sem a 200 tagú képviselőházban, sem a 81 tagú szenátusban még nem volt. Az alsóházban ehhez legalább 120, a felsőházban legalább 49 szenátor szükséges. Miután most a CSSD-nek 46, a KSCM-nek két szenátora van, s számolhatnak legalább egy-két további szenátor támogatásával, megvan a felsőházi baloldali alkotmányos többség.

Pillanatnyilag ez a gyakorlatban nem oszt, nem szoroz. Ha azonban a baloldalnak a szabályok szerint a két év múlva, 2014-ben sorra kerülő képviselőházi választásokon is sikerülne több mint 120 mandátumot szereznie, akkor lehetőséget kapna a cseh alkotmány módosítására. A pártok támogatottságáról készített országos felmérések jelenleg egy ilyen baloldali győzelmet jeleznek. 

Sobotka szociáldemokrata pártelnök már a közelmúltban kijelentette: ha a CSSD, illetve a baloldal alkotmányos többséget szerezne mindkét parlamenti házban, mérlegelnék a cseh alkotmány részét képező alapvető emberi szabadságjogok listájának a módosítását. "Szeretnénk, ha ez a lista nagyobb mértékben biztosítaná a szociális államhoz tartozó emberi jogokat" - mondta Sobotka. Konkrét részletek nem ismeretesek. 

Milan Stech, a szenátus szociáldemokrata elnöke ezeket a terveket megerősítette, és hangsúlyozta, hogy ilyen esetben széles körű egyeztetésre kerülne sor a többi parlamenti párttal és társadalmi szervezettel. "Széles társadalmi konszenzus nélkül számunkra az alkotmány módosítása elképzelhetetlen" - jelentette ki a közszolgálati televízióban Stech.

Ha a 2014-ben várható képviselőházi választásokon a két párt valóban alkotmányos többséget szerezne, mintegy öt hónapjuk lenne ezen elképzelés megvalósítására. 2014 őszén ugyanis újabb részleges szenátusi választást tartanak. A szociáldemokratáknak akkor 23 szenátori mandátumot kell majd megvédeniük, ami egyáltalán nem lesz könnyű.

Az ODS a sebeit nyalogatja. Az utóbbi években a párt egyre inkább veszít korábbi hegemón szerepéből a cseh politikai életben, különösen a jobboldalon. A párt megosztott, ami nagyon megnehezíti a Petr Necas vezette koalíciós kormány helyzetét is. Általános a vélemény, hogy a mostani választási balsiker tovább gyengítette Necast, akinek két hét múlva  meg kell védenie pártelnöki tisztségét az ODS tisztújító kongresszusán. Nyilván nem véletlenül mondta szombaton Necas, hogy a választási balsiker következményeit a kongresszuson vonja majd le a párt.

Bár Necasnak a pártban egyelőre nincs kihívója, kormányának pozíciója egyre ingatagabb. A három koalíciós pártnak a 200 tagú alsóházban jelenleg csak 100 képviselője van, viszont a baloldal által ellenőrzött felsőház és Václav Klaus államfő által visszadobott két fontos törvényt - egyházi kárpótlás, illetve az adóemeléseket tartalmazó reformcsomag - az ODS hét-nyolc képviselője is ellenzi, ami a kormány bukásához is vezethet. Necas ugyanis a reformtörvények elfogadását a kormány iránti bizalmi szavazással kötötte össze. Az egyházi kárpótlással kapcsolatban is ismételjen kijelentette, hogy ha az megbukik, távozik a kormány éléről. Ez a hatályos szabályok szerint a kormány bukásával, ennek következményeként pedig előre hozott képviselőházi választás kiírásával járna.

A szociáldemokrata és a kommunista pártvezetés a részleges szenátusi választás után is egyértelműen azt hangsúlyozza, hogy a Necas-kormánynak távoznia kell. Miután az utóbbi időben Václav Klaus (aki az ODS alapítója és máig tiszteletbeli elnöke) is élesen bírálta Necast és a kormányt, Prágában nem zárják ki, hogy az egyre népszerűtlenebb jobbközép kormány a közeljövőben valóban megbukhat.