A pristinai parlament megbízta a kormányt ezeknek a tárgyalásoknak a lefolytatásával, de kikötötte, hogy Szerbiának tiszteletben kell tartania "Koszovó szuverenitását, területi integritását és alkotmányos rendjét".

Belgrád és Pristina az EU védnöksége alatt 2011 márciusában kezdett el tárgyalni egymással, és azóta több olyan megállapodás született, amelyekkel javulhatnak a koszovóiak mindennapi életének feltételei. Ezek a tárgyalások megszakadtak közvetlenül az idén májusi szerbiai parlamenti választások előtt.

Pristina nem hajlandó tárgyalni Koszovó státusáról, vagyis ragaszkodik ahhoz, hogy Szerbiától való egyoldalú leválása, 2008 februárja óta önálló ország. Belgrád viszont határozottan elutasítja Koszovó függetlenségét, és tárgyalni akar a terület jövőbeni státusáról.

"Koszovó szabad és független, de függetlensége nem elég. Csatlakoznunk kell az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Ezeknek a feltétele a kapcsolatok normalizálása és jó szomszédság" - jelentette ki a képviselők előtt Hashim Thaci miniszterelnök, akinek pártja kezdeményezte a határozatot. Az indítványt a parlament 120 képviselőjéből 68 hagyta jóvá.

Az EU csak akkor hajlandó a csatlakozási tárgyalásokra Belgráddal és Koszovóval, ha a két ország tárgyal egymással kapcsolataik normalizálásáról, és ennek konkrét eredményei lesznek. Szerbia márciusban elnyerte a tagjelölt státust, de Koszovó az egész folyamatnak még csak az elején tart.