Gereon Schuch, a Német Külpolitikai Társaság (Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik, DGAP) kutatója az MTI-nek elmondta: az utóbbi két évben törés ugyan nem következett be a német-magyar kapcsolatokban, de érezhetően lehűlt a viszony. A két ország között hagyományosan rendkívül jó és intenzív a kapcsolat, ám a kormányváltás után nem kezdődött el időben a párbeszéd - vélte a DGAP közép- és kelet-európai kutatási programjának vezetője.

Az új magyar kormány új súlypontokat jelölt ki, és a megváltozott politikai vonalvezetés egyes területeken eltért a német törekvésektől. Ez természetes folyamat, hasonló történt legutóbb a franciaországi kormányváltás után is, ám míg a német-francia viszonyban közös munkával, párbeszéddel igyekeznek "újragombolni a kabátot", a német-magyar kapcsolatokban ez nem történt meg kellő alapossággal - tette hozzá.

"Az ismerethiány, valamint az álláspontok és a politikai kultúra különbözőségének keverékéből kölcsönös meg nem értés alakult ki" - mondta Gereon Schuch. Németországban nem lehetett tudni, hogy "miként kell értelmezni mindazt, ami Magyarországon történik, Magyarországon pedig azt nem lehetett tudni, hogy miként kell értékelni a német reakciót" - fogalmazott.

Közben a német nyilvánosságban a magyar kormány tevékenységéről szóló diskurzus "önálló életre kelt", és megjelentek benne "a magyar valóságot eltorzító elemek" - fejtette ki. Hangsúlyozta: az "egyre hevesebb médiadiskurzus" hozzájárult a dialógus elakadásához.

A magyarországi helyzetről folytatott sajtóvita már "lenyugodott és tárgyilagosabbá vált", a csütörtöki találkozó pedig lehetőséget teremt arra, hogy a felek a legmagasabb szinten folytassák a párbeszédet, és új lendületet adjanak a kapcsolatoknak - mondta a kutató.

Hozzátette: őszinteségre, nyíltságra és megértésre van szükség mindkét fél részéről, a magyarországi folyamatok megértéséhez pedig tudomásul kell venni, hogy a demokratikus átmenet még nem ért véget. Magyarország továbbra is az átalakulás korszakát éli, a szabadság visszaszerzése óta eltelt alig két évtized nem volt elég a társadalmi és politikai folyamatok lezárulásához. Nyugat-Németországban sem történt ez másként, "a demokrácia megteremtése után két-három évtizeddel Németország sem volt olyan, mint most", a demokrácia hatodik évtizedének derekán - mondta Gereon Schuch.

Kai-Olaf Lang, a Tudomány és Politika Alapítvány - Német Nemzetközi Politikai és Biztonsági Intézet (Stiftung Wissenschaft und Politik - Deutsches Institut für Internationale Politik und Sicherheit, SWP) kutatója úgy véli: a 2010-es kormányváltás óta "többszörös bonyodalmak keletkeztek" a német-magyar kapcsolatban, "nem utolsósorban azért, mert aggodalom támadt a magyarországi demokrácia, pluralizmus és jogállamiság állapota körül a német politikai színtér és nyilvánosság egyes részein". Németországban nem fogadtak jól bizonyos gazdaság-, és különösen adópolitikai intézkedéseket sem, és megütközést váltott ki az EU-ra vonatkozó néhány budapesti megnyilvánulás is.

Ezért a két ország kapcsolata időnként inkább "vitakörre" emlékeztet, mintsem konstruktív partneri viszonyra, de "azt is meg kell állapítani, hogy a nehéz időkben is mindig szoros kapcsolat volt a két fél között, és az együttműködés soha nem állt le teljesen" - mondta az SWP szakértője az MTI-nek.

A német-magyar kapcsolat mindenekelőtt azért "nem száradt ki", mert "a német politika kritikusan viszonyul ugyan az Orbán-kormányhoz, de pragmatikusan is"; nem elutasítással reagál a viszony alakítására irányuló magyar kezdeményezésekre, hanem megragadja a lehetőséget, hogy rámutasson a problémákra. Fontos elem az is, hogy intenzívek a gazdasági kapcsolatok, ami az összeköttetés állandó fenntartására kényszeríti a feleket.

Kai-Olaf Lang szerint Németországban elült a "nagy felháborodási hullám", de maradt némi szorongás, kellemetlen érzés az Orbán-kormánnyal szemben. Egyfajta normalizálódás is megindult, és míg a magyar belpolitikai fejlemények megítélésében jelentős eltérések mutatkoznak, a gazdaságpolitikát "túlnyomórészt kétkedően ítélik meg, bár elvétve elismerő hangokat is lehet hallani" Németországban.

A csütörtöki találkozón minden bizonnyal nagy szerepük lesz majd az uniós ügyeknek, köztük a következő hétéves költségvetési keret kérdésének, amellyel kapcsolatban ütköznek a két ország érdekei. A kétoldalú kapcsolatokat illetően pedig a magyar kormányfőnek "lehetősége nyílik arra, hogy elmagyarázza politikáját, reformelképzeléseit és eredményeit" - vélekedett a független kutatóintézet elemzője.

Ez a lehetőség egyúttal kihívás is, hiszen választ kell adni a magyar gazdaság- és pénzügyi politika kiszámíthatóságát érintő kételyekre, amelyek elsősorban az IMF-fel folytatott viszonnyal kapcsolatban merülnek fel - emelte ki. Kérdés az is, vajon az uniós politikában "melyik az 'igazi' Orbán - az, aki fellép a 'gyarmatosítás' ellen, vagy az, aki egy erős EU-ban látja Magyarország jövőjét". Kiemelt téma lehet még a belpolitikai helyzet is, tekintettel a választójogi törvényalkotásra és arra, hogy közeledik a választási kampány - fejtette ki Kai-Olaf Lang.