Az egyre csak fokozódó közel-keleti helyzetet illetően újabb helyi, és persze nemzetközi izgalomra szeptember 19-én maga Izrael állam adott okot, amikor is hajnali kettőkor egy előre be nem jelentett hadgyakorlatot kezdett hadseregének több tízezer katonájával a Golán-fensíkon, a szíriai határnál. (A be nem jelentett hadgyakorlatot három nappal megelőzte egy előre bejelentett, csaknem kéthetes flottagyakorlat is, amelynek célja a Perzsa-öböl aknamentesítése.)

A gyalogság, a tüzérség, a légierő nem véletlenül azon a területen vonult fel - ismerős volt már a terep, 1967-ben, a hatnapos háboru során, feltérképezhettek már minden követ és buckát. A rutin jellegű gyakorlatnak minősített tüzérségi éleslövészet céljáról csak annyit mondtak az izraeli katonai vezetők, hogy fel akarják mérni, egy hirtelen támadás esetén milyen a katonáik reagálási képessége.

A zsidó államot az iráni fenyegetettség mellett a jelenlegi szíriai állapotok is fokozott figyelemre intik. A Basár el-Aszad vezette, illetve az általa romba döntött Szíria, az országot már másfél éve sújtó jelenlegi belviszály arra kényszerítik Izraelt, hogy látóterét bővítse. Izrael attól tart, hogy a szíriai polgárháború következtében olyan vegyi fegyverek kerülhetnek a Hezbollah radikális iszlamista szervezet kezébe, amelyeket Izrael ellen fordítanak.

Vaskupola Izrael felett

Miközben Izrael katonai alakulatai - ha nem is mindig a Golán-fensíkon, de minden laktanyában, kiképzőhelyen–  gyakorlatoznak, a polgári lakosság is többet foglalkozik a háború gondolatával. Köztémává váltak Irán atomlétesítményei és kétes célú atomprogramjai; a hatvannégy éve megalakult ország lakosai az iráni kormány törekvéseit valós fenyegetésnek ítélik meg.

Gázálarc-próba egy izraeli bevásárlóközpontban

AP / Sebastian Scheiner

Az átlag izraeli azonban másképp készül egy esetleges háborúra: bevásárlóközpontokban vagy postahivatalokban áll sorba, hogy átvegye gázálarcát. Számítógépes adatbázisokból, újságok felhívásaiból kigyűjti azoknak az óvóhelyeknek és mélygarázsoknak a címét, amelyek otthonuk közelében találhatók, ahol védelmet találhatnak akkor, ha megérkezik a nem várt sms arról, hogy rakéta-támadás várható. Ezek visszaverésében egyébként az izraeli hadvezetés oroszlánrészt ad folyamatosan bővített rekétavédelmi rendszerének, az “Iron Dome”-nak, azaz a Vaskupolának is.
 
Izraelben ezekben a napokban fordult a naptár. Új évet kezdtek, számításuk szerint az 5773-ikat. Ebben az évben is fokozódik a helyzet: a tavaly - nekünk még az idén - nehézkesen összeállt, de annál könnyebben szétesett Likud és Kadima pártok alkotta kormánykoalíció legnagyobb problémája, az ortodoxok hadkötelezettségének ügye továbbra is megoldatlan.

A koalíciós partnerek egyezsége szerint a Kadima nem döntötte volna meg a jelenlegi kormányt. Sőt, ellenkezőleg: támogatta volna Netanjahut abban, hogy a jövő év októberéig tartó ciklusát végig vigye. Ráadásul Mofaz, a Kadima vezetője - még koalíciós partnerként - megbízást kapott Netanjahutól egy olyan bizottság felállítására, amelynek feladata az úgynevezett Tal-törvény alternatívájának kidolgozása volt. Az 1999-ben megalkotott, Tal-törvény biztosította az ultra-ortodox és az arab lakosság katonai szolgálat alóli mentességét.

Unortodox

Az ortodoxok ügyében Mofaz és Netanjahu nem jutott dűlőre, ezért alig hetven napos közös kormányzás után, július 17-én felbontották a koalíciós megállapodást. A Tal-törvény hatályát veszítette ugyan, de az ortodoxok tömeges bevonulása még várat magára. Kérdés, hogy egyáltalán  hasznosak lehetnek-e a hadsereg számára. Egyébként is, mint azt egyik rabbijuk leszögezte, inkább börtönbe vonulnak, mintsem a hadseregbe.

Vallásos katonák imádkoznak. Az ortodoxok inkább börtönbe mennek, mint háborúba.

AP / Abir Sultan

Úgy tűnik, Izrael pártjai mára nem képesek együttes erővel, széthúzás és ellenérvek nélkül szembe szállni a vélt vagy valós iráni fenyegetésekkel. A bajt csak tetőzi, hogy a nemzetközi szervezetek és a nagyhatalmak törekvéseinek - embargó, olajstop, bankszámlák befagyasztása, haderők látványos felvonultatása - ellenére sem hajlandó Irán felfüggeszteni atomprogramját.

Iránnal kapcsolatban a nagy kérdés most az, hogy ki is fenyeget kit. Irán, atomprogramjával a világot, vagy Izrael Iránt egy megelőző katonai csapással az atomprogram végetvetése érdekében. Mindezt még tetézi a közelgő amerikai elnökválasztás is, Izraelnek szüksége lenne ugyanis Amerika támogatására az Irán elleni támadáshoz. A republikánus aspiráns, Romney a háború mellett tört lándzsát, a még hivatalban lévő demokrata Obama viszont a békés, diplomáciai megoldás mellegtt kardoskodik. Netanjahu viszont – akarva vagy akaratlanul – Romneynak korteskedik azzal, hogy a republikánus jelölt „megoldását” szorgalmazza.