Rájöttek, miért árt az agynak a szociális elszigeteltség
A korai szociális elszigeteltség azért árt a fejlődő agynak, mert emiatt károsodik egy fehérje, amely nélkülözhetetlen az idegrendszerben a kommunikációt segítő sejtek kialakulásában - állapították meg a Harvard Egyetem kutatói.
Amikor egérkísérleteikben a fiatal állatokat fejlődésük fontos szakaszában elszigetelték, akkor az oligodendrocitának nevezett agysejtjeik érésében zavar támadt. Az oligodendrociták építik fel az idegsejteket burkoló zsíros szigetelőréteget, a velőshüvelyt, védő funkciójuk zavara hosszan tartó problémákat okoz.
Korábbi megfigyelések szerint mind majmoknál, mind embereknél életre szóló hatása van a korai, gyerekkori szociális elszigeteltségnek. Az elhanyagolt gyerekek magatartásában és tanulási képességeiben egyaránt problémák adódnak. Agyi képalkotással azt is megmutatták, hogy mind a majmoknál, mind a gyerekeknél ilyen esetben rendellenességek láthatók az agy fehérállományában.
Gabriel Corfas, a Harvard orvosi fakultásának kutatója, a Bostoni Gyerekkórház professzora csoportjával arra keresett magyarázatot, hogy milyen ok-okozati összefüggés áll fenn a korai szociális elszigeteltség és az agyi elváltozások között.
A kísérleti egerek nagyobb részét 21 naposan, közvetlenül elválasztásuk után elvették anyjuktól. Közülük egyeseket szokványos laboratóriumi körülmények között helyeztek el, három másik egérrel egy ketrecben, a másik csoport tagjainak azonban izgalmasabb környezetet teremtettek, több egértárssal és folyamatosan változó játékokkal. A harmadik csoport egérgyerek anyja mellett maradhatott.
Ötvennapos korukban azután összehasonlították az egerek társas viselkedését és munkamemóriáját. A korábbi eredményekhez hasonlóan úgy találták, hogy az elszigetelt egereknek mindkét területen problémáik adódtak, miközben az érdekesebb környezetben nevelkedett egerek ugyanolyan jól voltak, mint az anyjuknál hagyottak.
Az állatok agyának vizsgálatakor kiderült, hogy miközben az utóbbi két csoportba tartozó egerek agya teljesen normálisan fejlődött, addig az elszigetelten tartott rágcsálók agyában rendellenes szerkezetű oligodendrociták jelentek meg - írta a LiveScience című ismeretterjesztő portál.
Normális esetben ezeknek a sejteknek igen hosszú, fához hasonlóan bonyolult szerkezetű, elágazó nyúlványai (axon) vannak, az elszigetelten tartott egereknél azonban rövidek, egyszerű szerkezetűek, ráadásul szinte csupaszok voltak az axonok. Mivel az agysejtek ezeken a nyúlványokon át kommunikálnak egymással, az elvékonyodó szigetelés rontja az információ átadását.
A kutatók megállapították, hogy az egereknél 21 és 35 napos kor között van az a létfontosságú fejlődési szakasz, amikor az oligodendrociták megérnek az agy prefrontális kérgében, az elszigetelődés hatására ez az érési folyamat torzult, melynek közvetítője egy receptorfehérje volt.