A The Times című brit konzervatív lapban Adam LeBor idézi szakértők véleményét, miszerint Magyarország "melléfogása" az azeri Ramil Safarov kiadatása ügyében meglepő, mert Budapest vitathatatlanul tisztességes közvetítő hírében áll. Úgy tűnik azonban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és az egyik leghűségesebb embere, Szijjártó Péter egy új diplomáciai csatorna kialakításával kiszorította a Külügyminisztérium tapasztalt szakembereit az ügyek intézéséből - állapítja meg a publicista.

Az azeri gyilkos kiadatása okozta botrány szerinte súlyosabb egy csetepaténál. Olyan nagy diplomáciai vihart kavart, hogy az már a világ egyik leginstabilabb térségének megingatásával fenyeget, és az általa felvert hullámok egyebek között Moszkvába és Washingtonba is elértek - írta LeBor.

Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap Guido Westerwelle német külügyminiszter írását közölte, amelyben a liberális politikus a sajtószabadság magyarországi helyzetére is kitért. A német külügyminiszter a Védjük meg Európa értékeit! című írásában kifejtette: a válság közepette "minden erővel oltalmazni" kell az európai értékeket, és "szükség esetén határozottan meg kell védeni" őket. "Európának ezért mechanizmusokra van szüksége a visszás helyzetek hatékony kezelésére, például amikor veszélybe kerül Magyarországon a sajtószabadság, vagy Romániában az igazságszolgáltatás függetlensége."

Hozzátette: "ezekben az esetekben a rendelkezésre álló eszközök elégtelennek bizonyultak", ezért be kell vezetni egy új eljárást. Ennek első szakaszában az Európai Bizottság lépne, ha az EU alapvető értékeinek sérelmére utaló jeleket tapasztal. A német külügyminiszter javaslata szerint a bizottság jelentést készítene a visszásságokról és felszólítaná az illető tagországot a helyzet rendezésére.

Amennyiben ez nem vezet eredményre, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácshoz kerül az ügy. A testület intézkedéseket hozhat, "beleértve a brüsszeli pénzügyi eszközök befagyasztását", akkor pedig, ha így sem sikerül orvosolni az alapvető értékek védelmét, "végső eszközként" el kellene indítani az EU működéséről szóló szerződés hetes cikkelyében rögzített eljárást, amely "szigorú szankciókat irányoz elő" - fejtette ki Guido Westerwelle.

A Die Presse című osztrák napilap a hulladéktörvény küszöbönálló módosításával foglalkozott. A magyar kormány beváltani látszik fenyegetését és "de facto államosítja a hulladékgazdálkodást" - fogalmazott a Die Presse Magyarországon is tevékenykedő osztrák cégeket megszólaltató cikkében. "Ez kisajátítással lenne egyenértékű" - mondta a vezető konzervatív osztrák lapnak a várhatóan a jövő héten parlamenti szavazásra kerülő törvénytervezetről Franz Dicker, a Saubermacher igazgatója.

A cégvezető kijelentette: habár Orbán Viktor júniusi bécsi látogatásán azt ígérte, hogy tárgyalásokat kezd az érintett cégekkel, nem került sor ilyen egyeztetésekre. A szintén osztrák Abfall Service AG (ASA) vezetője, Wolfgang Leitner azt reméli, hogy a törvénytervezet miatt indult európai uniós jogi eljárás lezárultáig nem bocsátják szavazásra a törvényt. De még ha Brüsszel akadályozza is a törvény elfogadását, a miniszterelnöknek van egy tartalék terve, eszerint közhasznú cégekké alakítaná át a közszolgáltatókat - írta a lap. "Így kevés értelme lesz számunkra Magyarországon befektetni" - vélekedett Leitner.

A lap egy kommentárban a hulladéktörvénnyel kapcsolatban úgy vélekedett: a "kényszerállamosítás" módja Hugo Chávezre emlékeztet, azzal a kivétellel, hogy Chávez "nacionalista ámokfutását" a nemzetközi kőolajkonszernek és nemzetközi pénzügyi kapitalizmus ellen még globalizációellenes támogatók is "körbeudvarolták", Ausztriában is. Chávez politikájával ellentétben Orbán Viktor "hadjárata az ország állítólagos kiárusítása ellen" osztrák vállalkozókat, osztrák munkahelyeket érint és veszélyeztet - írta Gerhard Hofer.

Meglátása szerint az euróövezeti válság árnyékában Magyarország szinte észrevétlenül az EU "erősen problémás esetévé" vált. "Ha hangosan elgondolkodunk arról, hogy Görögországot kitessékeljük az euróövezetből, akkor hovatovább fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy meddig fogadható el az EU közösségében egy olyan kormány, mint a magyar" - vélekedett a cikkíró. Az Európai Bizottság a változatosság kedvéért olyan szankciókat is kiszabhatna, amelyeknek van értelme - zárult a Die Presse jegyzete.