A magyar romák helyzetéről tárgyaltak Brüsszelben
A mikrohitel-programok folytatását és elterjesztését szorgalmazta az Európai Bizottság, a Világbank és a szegények vállalkozását segítő, magyarországi Kiútprogram által szervezett, a kelet-európai romák társadalmi és gazdasági helyzetét értékelő konferencián kedden Brüsszelben Andor László társadalmi ügyekért felelős európai biztos.
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő arról beszélt, hogy meg kell szüntetni a roma és a nem roma közösségek közti társadalmi különbségeket, Polgár András a Kiútprogram vezetője pedig sikeresnek ítélte a kísérleti programot, egyúttal az Európai Unió és a magyar kormány segítségét kérte a romák felzárkóztatásában.
Andor László jó példának nevezte a programot arra, hogy miként lehet együtt dolgozni a változtatás érdekében. A biztos kifejtette, hogy a Bizottságnak sikerült napirendre tűznie a romák helyzetét, nemcsak uniós, hanem tagállami szinten is, és romastratégiák kidolgozására szólította fel a tagállamokat. A szegénységben élők helyzetét rögzíteni kell a köztudatban, napirenden kell tartani és a megsegítésükre kidolgozott programokat diszkrimináció nélkül kell végrehajtani.
Andor László elmondta, hogy Magyarországgal együtt 11 tagállamban indult mikrohitel-program mélyszegénységben élők számára, és ezeknek az országoknak a szóban forgó programokat folytatniuk kell. Elmondta, hogy a Bizottság pozitív példaként tartja számon Magyarországot, ahol politikai lépések születtek a romák integrációjának érdekében, a kormány pedig a többi között a foglalkoztatás szisztematikus növelését tűzte ki célul. A mikrohitel Andor László szerint sikeres eszköz lehet a munkahelyteremtésre. Az EB folytatni kívánja a mikrohitel-programokat az Európai Szociális Alap bevonásával.
Polgár András hangsúlyozta, hogy a "szegények bankjának" is nevezett Kiútprogram egyidejűleg praktikus tudást ad, és tartós kapcsolatot alakít ki üzleti szereplők között. "Az út hosszú, tele van kereszteződésekkel, és nem mindenki tartja be a közlekedési szabályokat" - jelentette ki. A kísérleti program elsődleges célja a romák társadalmi mobilitásának és integrációjának elősegítése. A program információkat, pénzügyi segítséget nyújt a mélyszegénységben élők számára abból a célból, hogy elősegítse önfoglalkoztatásukat. A program forrásainak nagy részét az Európai Unió Páneurópai Roma Integrációs Módok Koordinációjának Roma befogadás: Önfoglalkoztatás és mikrohitel elnevezésű projektje biztosította csaknem másfélmillió euró értékben.
A Kiútprogram a bangladesi, Nobel-békedíjas Muhammad Junusz által létrehozott Grameen-modellre épül, amelynek keretében mélyszegénységben élő embereknek viszonylag kis összegű kölcsönöket, úgynevezett mikrohiteleket nyújtottak, hogy önálló jövedelemtermelő tevékenységbe tudjanak kezdeni.
Polgár András szerint a program működőképességéhez minden szereplő közreműködésére szükség van. A legnagyobb akadályt a civil szféra gyöngeségében látja, aminek szerinte súlyos gazdasági következményei vannak. A program vezetője leszögezte, hogy az adófizetők pénzébe kerülő közmunkaprogramok nem oldanak meg semmit. Úgy vélte a hasonló mikrohitel-programok hasznosságáról a politikusokat is nagyon nehéz meggyőzni, ezért sokszor az is siker, ha nem segítenek, csak nem akadályozzák a projektet.
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő kifejtette, hogy a rendszerváltás előtt asszimilálni próbálták a romákat, kisebbek voltak a társadalmi különbségek, és a szocialista teljes foglalkoztatás miatt nem volt munkanélküliség. A szocialista képviselő úgy vélte, a romák később nem tudtak alkalmazkodni a körülményekhez, és megállapította, hogy a leszakadó, mélyszegénységben élők között nagy többségben vannak a romák.
"Ezt a szakadékot meg kell szüntetni" - mondta a korábbi külügyminiszter. A Kiútprogramról szólva kiemelte: nem csak arra tanítják a mélyszegénységben élő romákat, hogy miként kell vállalkozni, hanem arra is, hogyan küzdjék le a reménytelenséget és az őket sújtó előítéleteket.