A magyar származású történész a konzervatív osztrák napilapban kifejtette: nem ért egyet Peter Stiegnitz osztrák szociológusnak három héttel korábban a Die Pressében megjelent írásában foglalt állításával, amely szerint 1945 után Magyarországon egyáltalán nem beszéltek a holokausztról és az antiszemitizmusról.

Az 1948-as kommunista hatalomátvételig - írta Rásky - a reflexiók, viták és nyilvános visszhangok "döbbenetesen széles skálája" foglalkozott Magyarországon az 1944-es év katasztrófájával és az ahhoz vezető körülményekkel. A holokauszt feldolgozása közvetlenül 1945 után nem volt ellentmondások nélküli és "részben elhazudott" is volt, de az addig szabadon folytatott vitát csak a kommunista rezsim fojtotta el - írta.

Bizonyos - állt a cikkben - , hogy az 1945-48 közötti demokratikus köztársaság intő gondolatait az 1990 utáni magyar demokrácia sem tette magáévá. "És mégis - minden, Magyarországról érkező rossz hír ellenére - még soha nem folyt olyan élénk, érzelemtől fűtött és mély vita Horthy Miklósról, a magyar antiszemitizmusról és a társfelelősség kérdéséről, mint a legutóbbi időben. Ehhez csak be kell térni egy budapesti könyvesboltba vagy fellapozni politikailag mérsékelt, világra nyitott lapokat" - fogalmazott a történész.