2012. augusztus. 31. 17:02 MTI Utolsó frissítés: 2012. augusztus. 31. 18:57 Világ

Újabb uniós eljárást indítottak Magyarország ellen

Az Európai Bizottság megerősítette pénteken, hogy jogi eljárást indított Magyarország ellen a hulladékgazdálkodás új rendszerének bevezetése miatt. A Vidékfejlesztési Minisztériumtól délután azt közölték: az EU-nak olyan válaszokat adnak, amelyek megmutatják majd, hogy a hulladékról szóló törvénytervezet semmilyen uniós jogszabályt nem sért.

Az eljárásról szóló hivatalos figyelmeztetést az uniós javaslattevő-végrehajtó testület sajtószolgálatának közlése szerint június 21-én elküldték Magyarországnak.

A figyelmeztetést az unió működéséről szóló alapszerződés 258. cikkében említett kötelezettségszegési eljárás keretében intézték Budapesthez - derül ki a bizottsági tájékoztatásból. "Jelenleg a magyar hatóságok válaszára várunk" - közölte a brüsszeli bizottság. Az MTI tudósítója nem kapott választ arra a kérdésére, hogy konkrétan milyen kifogásokat támasztott az uniós testület a magyar jogszabállyal szemben.

A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a hulladékgazdálkodásról szóló új törvényi szabályozás megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv hármas követelményének.

A tárca pénteki közleményében azt írják: a felmerült kérdésekre a kormány szakszerű, megalapozott válaszokat készít elő a bizottságnak, amelyek részletesen alátámasztják, hogy a hulladékról szóló törvénytervezet semmilyen uniós jogszabályt, előírást, alapszabadságot nem sért meg.

Az államnak jelentős mértékű mérlegelési jogköre van abban, hogy a magyarországi hulladékgazdálkodási közszolgáltatást hogyan kívánja megszervezni - közölték. Az utóbbi években uniós jogszabályokban is megjelenő speciális prioritási szempontok a tagállamok számára lehetőséget és alapot teremtettek arra, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, a víziközmű-szolgáltatás, valamint egyéb közszolgáltatások területén sajátos szabályozást vezessenek be.

A tárca szerint a hulladékgazdálkodás átfogó átalakítására azért van szükség, hogy olyan jogi keretben szabályozzák ezt a közszolgáltatást, amely megfelel az uniós normáknak, egyúttal kellően szolgálja a lakossági, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi érdekeket. Kiemelt szempont az is, hogy a lakosság számára megfizethető közszolgáltatási díjak legyenek. Az állami szerepvállalás növelésére éppen ezért szükség volt a közszolgáltatásban - magyarázta a minisztérium.

Az államnak jelentős mértékű mérlegelési jogköre van abban, hogy a magyarországi hulladékgazdálkodási közszolgáltatást hogyan kívánja megszervezni - közölték. Az utóbbi években uniós jogszabályokban is megjelenő speciális prioritási szempontok a tagállamok számára lehetőséget és alapot teremtettek arra, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, a víziközmű-szolgáltatás, valamint egyéb közszolgáltatások területén sajátos szabályozást vezessenek be.

A tárca szerint a hulladékgazdálkodás átfogó átalakítására azért van szükség, hogy olyan jogi keretben szabályozzák ezt a közszolgáltatást, amely megfelel az uniós normáknak, egyúttal kellően szolgálja a lakossági, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi érdekeket. Kiemelt szempont az is, hogy a lakosság számára megfizethető közszolgáltatási díjak legyenek. Az állami szerepvállalás növelésére éppen ezért szükség volt a közszolgáltatásban - magyarázta a minisztérium.

A tájékoztatás szerint a hulladékról szóló törvényjavaslat értelmében a cégek 49 százalékban tulajdonosok maradhatnak a közszolgáltatást végző cégekben, a többi hulladékgazdálkodási tevékenységet, például az újrafeldolgozást pedig minden korlátozás nélkül továbbra is végezhetik. A közszolgáltatás négyötödét eddig is állami vagy önkormányzati cégek látták el Magyarországon, így ebben állítólag nem hoz lényeges változást a jogszabály. A minisztérium szerint az új törvényi szabályozás tehát nem szorítja majd ki a piaci szereplőket a közszolgáltatásból.

Hirdetés
hvg360 Medvegy Gábor 2025. február. 27. 19:58

„Ma olyan csekélységek miatt lesznek öngyilkosok, hogy az már valósággal megdöbbentő”

Egy tatai molnár atomnagyhatalommá akarta tenni 1925-ben a Trianon miatt gyászba borult országot, feldühödött matyók pedig máglyára vetették a cseh és osztrák giccset, ha lehet hinni az akkori lapok tudósításainak. Észak-Magyarországot károkat okozó, súlyos földrengés rázta meg, Nagyváradon pedig elképesztő hanyagság miatt robbant fel egy vonat. Száz éve arra is kereste a választ a sajtó, hogy spiritiszta volt-e Kossuth Lajos, és hírt adtak arról a holdfogyatkozásról, amiről még a csillagászok is megfeledkeztek.