A szervezet rendkívüli ülésén, amelyet az Assange-nak politikai menedékjogot biztosító Ecuador kérésére hívtak össze, 12 ország külügyminisztere vesz részt. A tanácskozás munkájában az interneten keresztül közreműködik nyolc dél-amerikai ország - Ecuador, Argentína, Venezuela, Bolívia, Nicaragua, Uruguay, Cuba és Peru - londoni nagykövete is.

Az ülésre beterjesztett határozati javaslatok egyikében az AÁSZ kiáll "a diplomáciai képviseletek sérthetetlenségének elve mellett". Az Ecuador által beterjesztett javaslat ugyanakkor törölné a határozat szövegéből a brit "fenyegetés energikus elítélését".

A brit fenyegetés visszautasításához Ecuador korábban már megszerezte a Venezuela körül csoportosuló, baloldali vezetésű, úgynevezett bolivári szövetség (ALBA), valamint a Dél-amerikai Nemzetek Uniója (Unasur) országainak támogatását. Assange több mint két hónapja Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodik, hogy így hiúsítsa meg a kiadatását az őt több rendbeli szexuális bűncselekménnyel gyanúsító svéd hatóságoknak.

A 40 éves ausztrál állampolgárságú Assange oknyomozó portálja becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai iratot szerzett meg az elmúlt években, és ezek jelentős részét átadta sajtóközlésre, súlyos károkat okozva az Egyesült Államoknak.

A férfi ezért attól tart, hogy Svédország kiadhatja őt az Egyesült Államoknak, ahol állítása szerint valószínűleg halálra ítélnék őt államtitkok elárulásának vádjával.