2012. augusztus. 16. 09:33 MTI Utolsó frissítés: 2012. augusztus. 16. 09:58 Világ

Darabokra tört az amerikai légierő hiperszonikus Hullámlovasa

Darabokra tört Csendes-óceán feletti tesztrepülésének első másodperceiben az amerikai légierő Waverider (Hullámlovas) elnevezésű kísérleti hiperszonikus repülőgépe a gép egyik vezérsíkjának hibája miatt - közölte a légierő helyi idő szerint szerdán.

A közlemény szerint a vezérsík problémáját 16 másodperccel az után észlelték a kísérlet irányítói, hogy begyújtották az X-51A kódjelű repülőgép gyorsítórakétáját. Újabb 15 másodperccel később, amikor a repülőgép levált a gyorsítórakétáról, a gép irányíthatatlanná vált, darabokra szakadt, és a Csendes-óceánba zuhant Los Angelestől északnyugatra - mondta el Daryl Mayer, az ohiói Wright-Patterson légi támaszpont egyik alegységének szóvivője. A kísérlet vezetői azt tervezték, hogy ötperces tesztrepülés tudnak majd végrehajtani a hiperszonikus géppel.

A Hullámlovast a hangsebesség hatszorosával való repülésre tervezték, ami azt jelenti, hogy a gép kevesebb mint egy óra alatt képes lenne megtenni a New York-London távolságot. A gép tesztjeit az amerikai légierő egy nagy sebességű manőverező robotrepülőgép kifejlesztéséhez akarja hasznosítani. A kísérlet költségeit nem közölték, tekintettel arra, hogy a program számos részletét titkosnak minősítették. A balesetet szenvedett gép a harmadik volt a hadsereg számára megépített négy X-51A közül. A légierő közleménye szerint még nincs döntés arról, hogy mikor kerülhet sor a negyedik légijármű tesztrepülésére.

Az amerikai légierő kutatólaboratóriumának illetékese sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a közvetlenül a kísérlet elején bekövetkezett kudarc miatt nem próbálhatták ki a Hullámlovas folyamatos haladását biztosító, Scramjet típusú hajtóművet. A Pratt & Whitney Rocketdyne cég által tervezett hajtómű a program leírása szerint a gép száguldását kihasználva sűríti össze az üzemanyag berobbantásához szükséges levegőt.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.