A HIV-fertőzés robbanásszerű terjedése régiónkban beárnyékolja az utóbbi évtized tudományos derülátását - hangzott el a hétvégén Washingtonban, az AIDS-világkonferencián. Oroszország, Ukrajna, Románia, Moldovis, Kazahsztán a veszélyeztetetti élvonalban.
"A szerzett immunhiányos betegség halálozási aránya 35 százalékkal csökkent világszerte, és az új fertőzések gyakorisága több mint 20 százalékkal esett vissza, leszámítva hét országot, amelyet közül öt Kelet-Európában és Közép-Ázsiában található" - hangoztatta sajtótájékoztatóján Michel Kazatchkine francia AIDS-specialista, az ENSZ kelet-európai különmegbízottja.
Ezekben az országban a halálozás és az elterjedtség több mint 25 százalékkal nőtt - hangsúlyozta a Globális AIDS Alapítvány januárban leköszönt igazgatója. Az ENSZ AIDS elleni küzdelemmel foglalkozó szakosított szervezete (UNAIDS) által a konferencia előtt közzétett adatok szerint 2008-ban 1,5 millió HIV-pozitív ember élt Fehéroroszországban, Oroszországban, Ukrajnában, Romániában, Moldovában, Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban és Türkmenisztánban, azaz 66 százalékkal többen, mint 2001-ben. Közülük 170 ezer friss HIV-fertőzött volt.
Oroszország öt régiójában a fertőzöttek száma 700 százalékkal nőtt 2001 és 2008 között, itt mára minden századik vírushordozó - hangsúlyozta Kazatchkine. "Az esetek több mint 60 százaléka a közös tűhasználat következménye és azé, hogy az állami politika nem ismeri el a kockázat csökkentésének fontosságát, illetve a metadonos kezelés eredményeit" - így Michel Kazatchkine. Oroszországban gyakorlatilag nem létezik tűosztás a kábítószeresek számára, míg az Egyesült Államokban a drogosok különböző programok keretében évente fejenként 140 steril tűt kapnak. Oroszországban a drogosok teszik ki a HIV-fertőzöttek 64 százalékát, és mindössze a 18 százalékuk részesül antiretrovirális (a vírus szaporodását több ponton gátló) kezelésben. "Ez a térség nagyon lemarad a kezelések területén, holott az alacsony és közepes jövedelmű országokban élő 15 millió HIV-pozitív átlagosan 54 százaléka részesül antiretrovirális kezelésben. Kelet-Európában és Közép-Ázsiában ez az arány mindössze 23 százalék" - mondta az ENSZ-különmegbízott.
A megelőzés és a kezelés hiánya együttesen okozza, hogy Kelet-Európában az AIDS miatti halálozási arány hatszor magasabb, mint tíz éve, és 2011-ben elérte a 90 ezret. Ehhez jönnek még a tűhasználó kábítószeresek közötti egyéb fertőzések, akiknél 23 százalékkal nagyobb a tébécés megbetegedés kockázata, mint a lakosságban általában. Kazatchkine felhívta a figyelmet arra is, hogy jelentősen megnőtt az AIDS-fertőzöttek körében a hepatitis C-fertőzés. Francoise Barré-Sinoussi francia virológus, aki 2008-ban kapott orvosi Nobel-díjat Luc Montagnier-vel közösen a HIV-vírus felfedezéséért, a konferencián bírálta, hogy "az orvosi fellépést akadályozza a betegség kriminalizálása és a betegek megbélyegzése" az adott országokban.