Késő római kőkoporsókat találtak Libanonban
Hat kőszarkofágot tártak fel libanoni régészek az ókori Büblosz területén, a leletek a késő római korból, a korai bizánci időkből származnak.
Tania Zaven, a libanoni örökségvédelmi hivatal régésze szerint a kőkoporsók egy régi ház alatt voltak eltemetve, és a szakember reményei szerint további kőkoporsók kerülhetnek elő a feltárások során más házak padlózata alól. A szarkofágok egyfajta családi kriptaként működtek, ahová hosszú időn át temetkeztek egy-egy família tagjai - olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon.
A világ legrégebbi városának nevezett föníciai Büblosz már ötezer éve, Kr.e. 3000 táján forgalmas kikötő volt, amely a középső bronzkorban a cédrusfa- és papiruszkereskedelemben töltött be fontos szerepet. A város virágkorát Kr.e. 2500-1500 élte.
Kr. e. 900-tól a terület mindinkább az asszír birodalom befolyása alá került, később a babiloniak és a perzsák uralkodtak itt. Kr.e. 332-ben III. Alexandrosz (Nagy Sándor) foglalta el, a hellenizált várost Nagy Heródes (Kr.e. 37 - Kr.e. 4.) építtette át. A római korban Büblosz az Adonisz-kultusz központja lett.
A keresztesek az akkor Gibelet néven ismert várost 1130-ban foglalták el, 1189-ben Szaladin-szultán hódította meg a települést, 1266-ban pedig I. Bajbarsz mamlúk uralkodó csapatai vették be Bübloszt. A város 1516-tól az Oszmán birodalom irányítása alá került.