Valdis Dombrovskis lett kormányfő múlt héten felszólította Berzinst, hogy alakítson munkacsoportot, amelynek feladatául az 1940. június 17-én zsidó tulajdonban lévő ingatlanok összeírását, illetve ezeknek a javaknak a zsidó társadalmi és vallási szervezeteknek történő visszaszolgáltatását jelölte meg. Berzins visszautasította a miniszterelnök kérését, arra hivatkozva, hogy ezt a kérdést már 2010-ben rendezték.

A Mindent Lettországnak szélsőjobboldali párt dominanciájával működő Nemzeti Szövetség szükségtelennek tartja a zsidó javak visszaadását. Ezt egyebek mellett azzal indokolja, hogy az országnak a Szovjetuniótól való 1991-es függetlenedése óta az állam kezébe került javak visszaadásának programja időközben már lezárult.

A második világháború előtt körülbelül 85 ezer zsidó élt Lettországban, de az ország német megszállásakor 70 ezret közülük meggyilkoltak: egy részüket náci katonák - gyakran a lett katonaság segítségével - ölték meg, másik részük pedig valamelyik koncentrációs táborban halt meg.

Raivis Dzintars, a Nemzeti Szövetség alelnöke elmondta, hogy Berzins személyes döntése volt a távozás a minisztérium éléről. A pártnak nem áll szándékában elhagyni a koalíciót, és a kormányfő is úgy nyilatkozott, hogy meg akarja őrizni annak egységét.