Clinton emlékeztetett, hogy kormányzása idején a volt jugoszláv tagköztársaságban kibontakozó konfliktus, az 1992 és 1995 közötti boszniai háború megoldásához két év kellett.

"Ugyanolyan helyzetben vagyunk most Szíria esetében, mint amilyennel nekem kellett szembenéznem 1993-ban és 1994-ben" - mutatott rá Clinton. Hozzátette, hogy eltökélt szándéka volt beavatkozni, de egyedül ezt nem tehette meg. Mint hangsúlyozta: előbb még más európai országokat is "rá kellett venni arra, hogy támogassa álláspontunkat".

Clinton elmondta, hogy rokonszenvvel figyeli Barack Obama elnöknek a szíriai válsággal kapcsolatos politikáját, és tekintettel kell lenni az amerikai elnökre, illetve kormányára nehezedő béklyókra. Az Egyesült Államoknak egyedül "nagyon nehéz" cselekednie - tette hozzá.

A Fehér Ház többször elutasította Mitt Romney-nak, a republikánusok elnökjelöltjének a felhívását arra vonatkozóan, hogy Washington tegyen közvetlenebb lépéseket a szíriai rezsim megdöntésére.

Csütörtökön Ahmet Davutoglu török külügyminiszter is azt mondta az NTV török hírtelevíziónak, hogy a 90-es évek boszniai polgárháborújához hasonlít a szíriai helyzet. Szerinte senki sem részesít előnyben egy katonai beavatkozást, Törökország különösképpen nem, de a három és fél éves boszniai vérontás óta mindenki számára világos, hogy milyen nagy árat kell fizetni, ha "külső szemlélők maradunk". Boszniában több százezren meghaltak, mire a NATO végül beavatkozott. "Szíria esetében is meg kell vizsgálni minden opciót" - figyelmeztetett a török külügyminiszter.