Szexuális erőszak elleni kampányt támogat Angelina Jolie
Angelina Jolie is támogatja a brit kormány háborús szexuális erőszak elleni kampányát - ismertette a The Daily Telegraph online kiadása.
Nagy-Britannia kormánya jövő évi G8-as elnökségének idejét akarja felhasználni arra, hogy gyakorlati útmutatókkal és megoldásokkal álljon elő a háborús zónákban előforduló szexuális erőszakcselekmények visszaszorítására. Ennek érdekében a telegraph.co.uk szerint a kabinet már most elkezdte a felkészülést.
A külügyminisztérium kampányának nyitányaként hétfőn Londonban zártkörű vetítést rendeztek Jolie A vér és méz földjén című boszniai háborús drámájából. A hollywoodi színésznő bemutatkozó rendezésében a balkáni háború idején megerőszakolt muzulmán nőknek állított emléket. Mint Jolie korábban elmondta: "nagyon hálás és büszke", mert filmjéért Szarajevó tiszteletbeli polgárává választották. A vetítésen, amelyre a brit közélet vezető alakjait, köztük ügyvédeket és emberi jogi aktivistákat hívtak meg, Jolie és William Hague külügyminiszter is beszédet tartott.
A brit kormány év végéig akar összeállítani egy szakértőkből álló csoportot, amelyben rendőrök, ügyvédek, pszichológusok, orvosok, halottkémek kapnak helyet. A csoport feladata lesz, hogy az illetékes szervezeteknek segítséget nyújtson a háborús zónákban előforduló szexuális erőszak bizonyításában, és az erőszak elleni hatékony fellépés törvényi hátterének megteremtésében.
Hague szerint a szexuális erőszak olyan probléma, amely a világ minden társadalmában megtalálható, és minden országnak tennie kell azért, hogy határain belül fellépjen ellene. A külügyminiszter hozzáfűzte: ez a téma központi szerepet játszik a háborús konfliktusok megelőzésében és a béke megteremtésében világszerte. A nemi erőszakot háborús fegyverként használták fel az egykori Jugoszláviában dúló háború idején, valamint Kongóban és Ruandában is. Az ENSZ statisztikája szerint életében minden ötödik nő szexuális erőszak vagy erőszakkísérlet áldozatává válik.
Miközben az áldozatok száma megdöbbentően magas, a bíróság elé állított elkövetők száma rendkívül alacsony. A balkáni háborúban 50 ezerre becsülték a megerőszakoltak számát, az ENSZ adatai szerint azonban mindössze 30 ítélet született a bűnösök ellen.