"Általában meg kell állapítani, hogy (a rendőrség) optimálisan lépett fel, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy erre a nyári szabadságok idején került sor, ráadásul pénteken késő délután" - mondta Breivik.

A férfi tavaly július 22-én egy pokolgépes merénylettel és egy fegyveres támadás során 77 embert, többségében tinédzsert ölt meg Oslóban, illetve az Utoya szigetén rendezett munkáspárti ifjúsági táborban.

A bíróság elnöke leállította a rendőrségi műveletet ért kritikus kérdések özönét. A túlélők és az áldozatok egyik ügyvédnője több kérdést tett fel a tanúskodó rendőröknek. Arról kellett volna beszélniük, miért jelentek meg jelentős késéssel a szigeten. Breiviknek több mint 70 perce volt a gyilkosságok elkövetésére, mielőtt a terrorelhárítók őrizetbe vették.

AP / Heiko Junge, pool

Egy kormánybizottságot is felállítottak annak kiderítésére, miért tartott olyan sokáig megérkezésük a 40 kilométerre fekvő Oslóból. Breivik ugyanis maga hívta ki a rendőröket, és hajlandó lett volna föladni magát. Mivel senki nem jelent meg, folytatta a lövöldözést. Az ügyvédnő egyébként a tárgyalást követően úgy nyilatkozott, "nem nyugszik bele", hogy a bíró félbeszakította kérdéseit.

Ugyancsak a pénteki tárgyaláson számolt be a 22 éves Adrian Pracon arról, hogyan maradt életben. Éppen a parton volt, térdig a vízben, amikor Breivik rátalált. "Farkasszemet néztünk, olyan volt, mintha hosszan értékelné a helyzetet. Amikor elfordult, nagyon elszántnak tűnt, szinte katonaként viselkedett" - mesélte el a tanú. Breivik leengedte fegyverét, majd távozott. Később azonban visszatért, és vállon lőtte Pracont, feltehetőleg a fejére célzott.

Breivik korábban előadta saját verzióját. Eszerint azért hagyta Pracont egyedül, mert szélsőséges kinézete volt, saját magára emlékeztette. Az előreláthatólag június végéig tartó per rendőrök és Breivik volt barátainak meghallgatásával folytatódik.