Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!A szerbek szerint Djindjiccsel már EU-tagok lennének
Ha nem gyilkolják meg Zoran Djindjic szerb miniszterelnököt, országa ma már az Európai Unió tagja lenne. Djindjic megölésével lefékeződött Szerbia megreformálása, és megtorpant a háborús múlttal való leszámolás. Zoran Djindjic gyökeres társadalmi és gazdasági változásokat indított el - többé-kevésbé ilyen következtetések voltak levonhatóak abból a korabeli közvélemény-kutatásból, amelyet Zoran Djindjic szerb miniszterelnök meggyilkolását követően készítettek Szerbiában, és a felmérés adatait az újvidéki Magyar Szó is ismertette hétfői számában.
Kilenc évvel ezelőtt, 2003 március 12-én gyilkolták meg Belgrádban, a kormány épülete előtt Zoran Djindjic szerb miniszterelnököt. Az akkori közvélemény-kutatás szerint Djindjicnek óriási érdeme volt a reformok és a demokrácia kiteljesedésében. Az állampolgárok 90%-a bízott a reformok folytatásában, ám elég sokan - a megkérdezettek majd 60 százaléka - úgy vélték, hogy a reformok útján Szerbiának még nagy akadályokkal kell megküzdenie.
A szerbiai állampolgárok túlnyomó többsége - 85%-a - akkor úgy vélte: a kormány legfontosabb feladata, hogy kézre kerítse Djindjic gyilkosait, és hozzáfogjon a szervezett bűnözéssel való leszámoláshoz, másrészt felgyorsítsa a reformok ütemét.
Kilenc évvel a Djindjic elleni merénylet után - belgrádi megfigyelők véleménye szerint - Szerbia ott tart, hogy még mindig nincs tiszta kép arról, milyen politikai mozgatórugók játszottak közre a merényletben, és ki mindenkit terhel még a felelősség a gyilkosságért. Malovic szerb igazságügyi miniszter a minap igéretet tett arra, hogy "a legrövidebb időn belül nyilvánosságra hozzák a Djindjic-gyilkosság politikai hátterével kapcsolatos nyomozás és kihallgatások eredményét".
Annyi bizonyos, hogy az eltelt közel tíz év alatt Szerbia csak araszolva haladt előre az uniós felzárkózásban, és a legnagyobb eredményt a délszláv háborúért felelős főbűnösök kézre kerítésében, hágai kiadatásában, a hágai Nemzetközi Törvényszékkel folytatott együttműködés lezárásában érte el.
Az uniós csatlakozás megítéléséről árulkodóak azok az adatok, amelyek szerint tavaly decemberben már 50 százalék alá esett az EU-s csatlakozást támogatók aránya, és ez a tendencia csak mostanában mutat némi javulást.
Belgrádi elemzők Koszovóval kapcsolatosan előszeretettel foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy vajon, ha Djindjic még élne, akkor milyen irányt vett volna a "déli tartomány" sorsa, és szinte bizonyosra veszik, hogy nem következett volna be Koszovó kiválása, függetlenségének kikiáltása. Ezzel a véleménnyel még egyes koszovói albán politikusok is egyetértenek, mondván: mindazt, ami Koszovón történt, a belgrádi politika "gerjesztette".
