"A nyugati stílusú, pluralista demokrácia bukásával itt az ideje a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű műsorsugárzása visszaállításának" - írta a The Washington Post hétfői számában megjelent közös írásában Mark Palmer volt amerikai nagykövet, Haraszti Miklós író, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője és Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora. A három szerző három okot sorol fel az 1993-ban megszüntetett magyar adás visszaállításának indoklásaként. Szerintük Magyarországon jelenleg megszűnt a médiaszabadság, amely "minden más szabadságjog gyökere és legfinomabb gyümölcse".

Másrészt úgy látják: Európa elmúlt századának egyik tanulsága, hogy a "nacionalista kormányok műsorsugárzási monopóliuma nemzetközi feszültséghez vezetett", s Orbán Viktor "antidemokratikus intézkedései" arra bátoríthatják a szomszédos Szlovákia és Románia vezetőit, hogy utánozzák az idegenellenes érzelmek és a szabad vitának a közösségi rádióban való elutasításának kombinációját.

Harmadrészt azt írják, hogy az Egyesült Államok elleni legújabb orosz és magyar támadások közötti hasonlóságok alapján Magyarország lehet Putyin alkotmányos diktatúrájának első ideológiai előretolt állása.

Minden ország magyarjai hallgatnak

A német konzervatív FAZ A jegybankár felkínálja, hogy lemond a fizetéséről című beszámolójában szokatlannak nevezte Simor András javaslatát, és emlékeztetett az állami vezetőkre vonatkozó fizetésplafonra. Michaela Seiser megjegyezte az EU-tól és az IMF-től "remélt pénzügyi segítség" kapcsán, hogy "a nyomás talán már nem annyira erős, hiszen a nemzeti fizetőeszköz az utóbbi két hónapban jelentősen erősödött, és csökkentek az államadósság kamatai. Magyarország ezért ismét könnyebben tudja finanszírozni magát a pénzügyi piacokról" - tette hozzá.

A lap tárcarovatában Joseph Croitoru az Osteuropa német folyóirat Magyarországgal foglalkozó számáról, illetve a Dilema Veche című román folyóirat új számáról közölt írást. A Minden ország magyarjai hallgatnak parancsára című cikk bevezetőjében a szerző azt emelte ki, hogy az "állam egy párt zsákmányává lett", a magyar miniszterelnök pedig "egyre inkább autokratává válik". Croitoru a két folyóirat cikkeit bemutatva megjegyezte: a magyar kultúra bőségesen hozzájárult az európai egységhez és sokszínűséghez, ezt a kultúrát azonban az utóbbi időben kritikával szemlélik szerte Európában.

Isten, áldd meg a magyart!

Az Uwazam Rze lengyel konzervatív hetilap hétfői kiadásában a magyar kormány melletti lengyel kiállásról írt. A lap "Lengyelek a követségnek írják: Isten, áldd meg a magyart" című cikkében a varsói magyar nagykövetségre két hónapja folyamatosan érkező szimpátialevelek áradatáról cikkezett. "Nem számítottunk ekkora lengyel támogatásra" - mondta a lapnak Szalai Attila sajtó- és kulturális ügyekért felelős tanácsos. Nem kormányzati szervezetek is, egyebek közt a független Gazeta Polska hetilap klubjai is támogató, és a magyar állam ellen irányuló támadásokat bíráló leveleket küldtek a követségre.

Egy másik írásban Waldemar Lysiak független, antikommunista író és publicista a nyugati baloldal Magyarország-ellenes támadásait bírálta. Lysiak szerint "a politikailag korrekt Nyugat" a legszentebb európai jelszó, a "demokrácia über alles" védelmében "ugatja hónapok óta" a Fideszt. Ironikusan hangsúlyozta, hogy a "balos nyugati vezetőség sokáig tűrte a moszkvai eredetű 'népi demokráciákat', de Orbán barbár diktatúrája átlépte a szadizmus megengedett határait, amikor még a kemény pornót is betiltotta a közmédiában". A szerző összegzésében kiemeli, hogy "Brüsszel jobban teljesíti Európa belbiztonsági hivatalának funkcióját, mint bármely más megbízatását - mindig éber és tettre kész".

Kettős válság

Magyarországon kettős válság van: a demokrácia és a költségvetés válsága - állította a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap hétfőn. Lubos Palata, a Magyarok a görögök után tartanak, és ez számunkra is rossz című jegyzet szerzője úgy vélte, hogy az EB döntése a kohéziós támogatás felfüggesztéséről "nem a fegyelmezetlen Magyarországnak adott válasz, hanem figyelmeztetés a szakadék előtt, amelybe Budapest zúdulni készül". "A magyar költségvetés tavalyi eredménye ezért egyszerűen átlátható csalás. Hasonló csalás, mint amilyenek a görög elszámolási varázslatok voltak, amelyek oda juttatták Athént, ahol ma van. Az Európai Bizottság döntése ezért helyénvaló" - vélte Palata.

A kohéziós támogatások kapcsán közölt cikket a Szabad Újság szlovákiai magyar hetilap internetes oldalán. A Mítoszok és valóság című kommentár írója szerint Brüsszel kettős mércét használ, hiszen a legtöbb uniós tagállam Magyarországnál nagyobb hiányt halmoz fel. A kommentátor rámutat: "míg a magyarokat büntették, addig Görögország megsegítésére újabb 130 milliárd eurós mentőcsomagot állítottak össze." Az írás készítője leszögezi, "Brüsszel demonstratív szigora" mögött felismerhető az unió politikáját meghatározó pénzügyi körök érdekeit "sértő Orbán-kormánnyal" szembeni bizalmatlansága.