Nem szűnt meg a várandós nők diszkriminálása Amerikában
Még mindig széles körben elterjedt probléma a várandós nők munkahelyi diszkriminációja az Egyesült Államokban, pedig az amerikai kongresszus már több mint harminc éve törvényt fogadott el ennek megakadályozásához - derült ki a beszámolókból egy független szövetségi ügynökségi meghallgatáson.
A munkahelyi diszkrimináció ellen védő törvények betartását ellenőrző Equal Employment Opportunity Commission nevű szervezet jogi tanácsadója, Peggy Mastroianni szerint a független szövetségi ügynökség 52 ezer terhesség miatti diszkriminációt érintő - és összesen 150,5 millió dollár kártérítési összeg kifizetésével járó - ügyben járt el 2001 óta.
A terhes nők munkahelyi diszkriminációja elsősorban az érintettek kirúgásában, fizetés nélküli kényszerszabadságra küldésében, az anyatej leszívására alkalmas helyiség biztosításának megtagadásában, és bizonyos munkatípusok végzésének korlátozásában nyilvánul meg - derült ki a bizottság meghallgatásán elhangzott beszámolókból.
Az amerikai kongresszus 1978-ban fogadta el a Terhességi Diszkriminációs Törvényt, ám a jelenség azóta is létezik az ország szinte összes államában, és elsősorban az alacsony jövedelmű munkakörben dolgozó nőket sújtja.
A munkahelyi diszkrimináció kérdése két héttel ezelőtt került a figyelem középpontjába az Egyesült Államokban, miután Texas állam egyik szövetségi bírója elutasította annak a houstoni anyának a keresetét, akit állítása szerint azután rúgtak ki a munkahelyéről, hogy az anyatej leszívására alkalmas helyiség biztosítását kérte a munkáltatójától. Az EEOC segített az ügyet peres útra vinni, és jelenleg a fellebbezés lehetőségét mérlegeli.
A Terhességi Diszkriminációs Törvény tiltja a munkáltatók számára a terhesség miatti diszkrimináció minden formáját, amely kiterjedhet az érintettek kirúgására, fizetésének módosítására, előmenetelének a korlátozására. A törvény átmeneti munkaképtelen állapotként kezeli a terhességet.
Az érintettek és a bizottság tagjai szerint az ügynökségnek egyértelműbb útmutatókat kell kidolgoznia a munkáltatók és a munkavállalók számára, szorosabban kell együttműködnie a munkaügyi minisztériummal, és a nyilvánosság erejét felhasználva kell harcolnia a jelenség ellen: például a Twitterhez hasonló internetes közösségi oldalakat felhasználó kampányokkal.