2012. február. 13. 16:17 MTI Utolsó frissítés: 2012. február. 13. 16:01 Világ

Londoni elemzők: öt százalékra ugorhatott januárban a magyar infláció

Öt százalék környékére gyorsulhatott múlt hónapban az éves összevetésben számolt fogyasztói szintű árinfláció Magyarországon, elsősorban az áfa-emelés és a korábbi forintgyengülés már valószínűleg érezhető együttes felhajtóereje miatt - jósolták a keddi adatismertetés előtt londoni felzárkózó piaci elemzők. A gyorsulás mértékére adott prognózisok ugyanakkor jelentősen eltértek.

Az MTI előzetes felmérésbe bevont nagy londoni befektetési és elemzőházak közgazdászai széles sávban mozgó, 4,8-5,3 százalék közötti előrejelzéseket adtak a tizenkét havi, teljes kosárra számított januári inflációra. Decemberben 4,1 százalékos éves inflációt mértek Magyarországon.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó térségi elemzői 5 százalékos inflációt jósoltak januárra, kiemelve, hogy ez az ütem már jóval az MNB 3 százalékos célszintje felett lenne.

A GS citybeli elemzői az általuk várt gyorsulást elsősorban a 27 százalékra emelt áfának, valamint a forint január eleji és tavalyi második félévi "jelentős" gyengülésének tulajdonítják, és azt várják, hogy ezek a tényezők a maginflációs és a maginfláción kívüli termékkosár inflációját egyaránt növelték.

A cég prognózisa szerint a legnagyobb inflációs hajtóerőt az élelmiszerfélék, az energiahordozók és az üzemanyagok adták múlt hónapban.

A további időszak várható inflációs pályájáról a Goldman Sachs londoni elemzői úgy vélekedtek, hogy folytatódik a januári áfa-emelés és a korábbi forintgyengülés hatásainak átszűrődése maginflációs szintre, és ez a folyamat, valamint "a makacsul magas" olajárak növelik annak a kockázatát, hogy a magyarországi infláció 2012-ben és 2013-ban is "nagyon magas" szinten marad.

A GS szakértői hozzátették ugyanakkor, hogy várakozásuk szerint a hazai kereslet gyengesége "valamelyest" korlátozni fogja ezt az átszűrődési folyamatot.

A Barclays Capital befektetési bankcsoport citybeli elemzői a januári éves inflációs ütem egy teljes százalékpontos gyorsulását jósolták a decemberihez képest, és így 5,1 százalékos tizenkét havi adatot várnak a múlt hónapról.     

A ház elemzői ennek elsődleges okát a 2 százalékpontos áfa-emelésben látják, bár előrejelzésükben hozzátették: lehetséges, hogy az emelés egy része már előre átszűrődött a fogyasztói árakba, és ez esetleg korlátozhatta a múlt havi gyorsulás mértékét.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének európai feltörekvő térségi közgazdászai is a tizenkét havi infláció "megugrását" jósolták a múlt hónapra az áfa-emelés miatt, de valamivel 5 százalék alatti, 4,9 százalékos éves ütemet valószínűsítettek előrejelzésükben.

Ugyancsak 4,9 százalékos éves inflációt jósoltak a Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzői.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport citybeli közgazdászai valamivel még enyhébb, 4,8 százalékos éves ütemet várnak januárra.

A cég elemzői az általuk prognosztizált gyorsulást szintén az áfa-emeléssel és a korábbi forintgyengülés folytatódó átszűrődésével indokolták.

A JP Morgan szakértői szerint azonban az eddigi részleges adatok arra vallanak, hogy az árverseny és a gyenge kereslet közepette a nagy áruházláncok nem hárították tovább teljes mértékben az áfa-emelést, különösen nem az élelmiszertermékek esetében, és emiatt a cég valószínűtlennek tartja, hogy a múlt havi éves infláció meghaladta volna az 5 százalékot.

A 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég közgazdászainak számításai szerint ugyanakkor az áfaemelés akár 5,3 százalékig is felhajthatta a tizenkét hónapra számolt januári magyarországi inflációt. A ház elemzői is elismerték ugyanakkor, hogy éppen az áfa-emelés hatásainak mértéke miatt ezúttal "nagy a bizonytalanság (...), mindkét irányban elképzelhető meglepetés".

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.