A székelyföldi Parajdon működik Erdély egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága, a helyi sóbánya, amely főként gyógyászati célból látogatott. Az orvosok a különböző légúti megbetegedésekkel küszködő pácienseiknek szokták ajánlani a sóbánya felkeresését.

Az ipari létesítmény környezeti hatásait és a vonatkozó törvények alkalmazását elemezte a román számvevőszék, amely a most nyilvánosságra hozott jelentésében megállapítja, hogy a kezelési központot is magába foglaló bányának még környezetvédelmi engedélye sincs - írta az újság.

A jelentés szerint pénz hiányában még mindig megoldatlan a használaton kívül helyezett tárnák környezetbarát bezárása. Megállapítja: a kősó feldolgozásából származó hulladékok szennyezhetik a talajt, a talajvizeket és a felszíni vizeket, mert a vállalat a vonatkozó kormányrendeletet megszegve elmulasztotta kidolgozni a hulladékkezelési tervet.

A dokumentum szerint megfelelő biztonsági intézkedések (agyagos szigetelés) hiányában a talajvíz gyengíti a tárnák mennyezetét. A tárnákban a járművek kipufogógázai és a fejtés közbeni robbantásokból származó gázak szennyezik a levegőt, legalábbis a számvevőszék szerint erre panaszkodnak a földalatti gyógykezelésen részt vevő betegek. Hozzáteszik: áramszünetkor veszélybe kerülhetnek a bánya alkalmazottai, látogatói, mivel a szellőztető berendezés elektromos árammal működik. A számvevőszéki dokumentum azt sem tartja szerencsésnek, hogy a bányában zajló turisztikai tevékenység és a gyógykezelés nem elkülönítve zajlik.

Sebestyén Dósa József, a sóbánya főmérnöke az ÚMSZ-nek elmondta: a dokumentum sokat túloz, de van igazságtartalma. A szakember határozottan cáfolta, hogy a bányának nincs környezetvédelmi engedélye. A főmérnök szerint a jelentésben kifogásolt környezetvédelmi problémák egy részét már tavaly megoldotta a vállalat. Példaként említette, hogy egy régi bányarészt teljesen betakartak agyagos-palás réteggel. Sebestyén tájékoztatása szerint tavaly a bányának 480 ezer látogatója volt, akik közül senki nem panaszkodott a rossz levegőre.