Orbán Viktor radikális reformjaival heves nemzetközi kritikákat váltott ki és tömegtüntetéseket provokált a saját országában. Az EU beavatkozhatna, ám eszközei korlátozottak - véli Kai-Olaf Lang politológus, a berlini Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) kelet-európai országokkal és EU-integrációval foglalkozó kutatója a Spiegel Online-nak adott interjújában.
Kai-Olaf Lang a Spiegel Online-nak adott, "Orbán bukása kockázatos lenne" című interjújában kijelentette: nem látja annak a veszélyét, hogy Magyarország a közeljövőben diktatúrává válna. A berlini Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) kelet-európai országokkal és EU-integrációval foglalkozó kutatója szerint ennek ellenére Magyarország "jelentős sérüléseket" szenvedett az új alkotmány életbelépésével. "Az Orbán-rendszer nem megegyezés-orientált, pluralista demokrácia többé, hanem egy konfrontatív többségi demokrácia" - véli a politológus.
Kai-Olaf Lang szerint az Orbán-kormány alapjaiban akarja átépíteni és átalakítani Magyarországot. "Orbán pártja, a Fidesz szerint ugyanis a kommunizmus összeomlása utáni rendszerváltás kudarcba fulladt. Orbán emberei szerint a 'forradalom reménységéből' Magyarország a 'Duna beteg emberévé" vált. Szerintük a korrupció és az oligarchák irányítják az országot. Orbán leváltja a magyar állam, a gazdaság és a média teljes elitjét" - mondta a lapnak, hozzátéve: "a közszolgálati médiát manipulálják, a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvét megfúrták, mindkét lépés kétségkívül elfogadhatatlan".
"Mi áll Orbán stratégiájának hátterében?" - tette fel a kérdést a Spiegel Online. "Elsősorban gazdasági szempontok" - válaszolta a szakember, aki szerint Orbán modernizálni akarja és a gazdasági növekedés útjára akarja állítani Magyarországot, mindezt pedig konzervatív értékek alapján és hazafias hangsúlyokkal. A kereszténység hangsúlyozása, a hagyományos család képe, a gazdasági függetlenség vágya és a magyar nemzet egysége - mindezt Lang szerint "neotradicionalizmusnak" lehet nevezni.
Arra a kérdésre, hogy minderre hogyan kellene reagálnia az EU-nak, a szakember azt mondta: az EU-nak különösen ébernek kell lennie, meg kell vizsgálni a szankciók lehetőségét, és azt is, hogy Magyarország megsérti-e az uniós alapszerződéseket. "Az EU-szerződés 7. cikke szerint akár el is lehet venni az EU-tagsági jogokat egy államtól. Ezek a vizsgálatok azonban általában nagyon hosszúak, az eljárás akár évekig is eltarthat" - tette hozzá.
A lap kérdésére, hogy Brüsszel miért nem keményít be jobban diplomáciai úton, Lang azt válaszolta: amíg nincs tisztázva, hogy a magyar alkotmány mennyiben sért uniós alapjogokat, vagy demokratikus játékszabályokat, addig az EU elsősorban barátként és európai partnerként tud hatni Orbánra. "Németországnak például hagyományosan nagyon jó kapcsolata van Magyarországgal. Ám az EU-nak közösségként kell fellépnie" - vélte.
"Itt az ideje, hogy félreérthetetlen jeleket küldjön Brüsszel Orbánnak, és adott esetben határozott lépéseket is tegyen, ám hirtelen támadásoknak nincs sok értelme. Az Orbán-kormány magabiztosan és ellenállóan viseli a kívülről jövő hatásokat, a leginkább valószínűleg a pénzügyi nyomás hatna rá" - jelentette ki a politológus, aki szerint a kormányfő megbuktatására irányuló követeléseket óvatosan kell kezelni: ezzel ugyanis számos polgár maradna iránymutatás nélkül, és ebből csak szélsőséges pártok húzhatnának hasznot.
vm