2012. január. 06. 16:14 hvg.hu/MTI Utolsó frissítés: 2012. január. 06. 16:59 Világ

Orbán nem állt meg a szovjet katonának

Az angolszász sajtó pénteken részletesen foglalkozott Magyarország gazdaságpolitikai helyzetével. A Nagy-Britanniában ismert, magyar származású író, Tibor Fischer a bíráló cikkekhez képest jóval megértőbben viszonyul a magyar kormányfőhöz, akivel kapcsolatban egy 1989-es történetet is megoszt az olvasókkal. Az Economist és a Wall Street Journal és a Financial Times is cikkekben foglalkozik a magyarországi helyzettel.

A The Daily Telegraph című konzervatív napilapban a magyar származású ismert író-publicista, Tibor Fischer közölt cikket, aki, mint fogalmazott, belefáradt "a (Magyar)országgal szembeni általános tudatlanságba és arroganciába", bár Orbánt megvédeni nem akarja.

Az Orbán Viktort, Magyarország fenegyerekét, az eredmények alapján ítélik majd meg című írását egy 1989-es, a szovjet megszállás alatti történettel kezdi, amikor Orbán Viktor Ladájában utazott. Éjszaka volt, egy szűk úton haladtak - idézi fel az író -, amikor hirtelen egy szovjet katona bukkant fel az úton, és megpróbálta megállítani az autót. A volánnál ülő Orbán azonban inkább gyorsított, a katona félreugrott, majd Fischernek megmagyarázta a dolgot: a katona csak azt akarta, hogy vegyünk neki vodkát. Mint Fischer számára kiderült, a környék tele volt csencselő szovjet katonákkal. Orbánban fel sem merült, hogy lassítson, és hozzáállása azóta sem változott - írja cikkében az író.

Megjegyzi, hogy az országról szóló sajtójelentések összekevertek dolgokat. Mivel a "választások egy kis országban" vagy "a kis ország új alkotmánya" címek nem keltenék fel az olvasók érdeklődését, ezért írnak inkább a "szélsőjobb erősödéséről" szóló címeket az újságokban. Hiába állítja a Fidesz vezetés "gyakorlatilag minden nap, nyolc év óta, hogy nem lesz dolga a Jobbikkal", mégis a "három roma képviselővel rendelkező" kormánypártot azzal vádolják, hogy nincs elég távol tőlük.

"Az ellenzék azért rikoltozik olyan hangosan" a demokrácia végéről, és azért "dobál sarat", mert nincs más lehetősége: nem csupán parlamenti jelenléte "elhanyagolható", de Orbán népszerűségét sem tudja kikezdeni. Hiába a kemény költségvetés, "Orbán és a Fidesz nemcsak vezetnek, hanem messze vezetnek a közvélemény-kutatásokban". Fischer szerint Orbán Viktor az egyetlen valóban népszerű politikus Magyarországon. A szerző a következő gondolattal zárja írását: "ha Orbán Viktornak sikerül kihúznia Magyarországot a gödörből, akkor ő lesz az utóbbi 150 év legnagyobb magyar politikusa; ha nem, akkor ő is visszakerül a tömegbe."

A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásának (WSJE) internetes változata pénteken kiemelte: Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter csütörtöki sajtótájékoztatója szerint Magyarország előfeltételek nélkül kész tárgyalni a készenléti hitelmegállapodásról, ami a lap szerint annak a kimondatlan beismerése, hogy az ország elfogadja a pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó feltételeket. A beszámoló szerint "a Budapestre nehezedő nyomás továbbra is erős". A WSJE kitért arra is, hogy az IMF és EU még nem közölte, kész-e a hivatalos hitelkeret-tárgyalásokra Magyarországgal.

A The Economist pénteken megjelent kiadása két cikkben is foglalkozik Magyarországgal. A tekintélyes brit hetilap szerkesztőségi írása szerint Orbán Viktor kormányfőt az új alaptörvény életbelépése nyomán "hazai bírálói és külföldi barátai is" azzal vádolják, hogy új önkényuralom felé kormányozza országát. A miniszterelnök támogatói azzal érvelnek, hogy a kétharmados többség felhatalmazást ad a kormánynak nagy alkotmányos változtatásokra. Az írás szerint azonban a demokrácia nemcsak a választások megnyerését jelenti, és még a kétharmados többségnek sem szabadna feljogosítania a Fideszt a független intézmények feletti ellenőrzés magához ragadására. A folyóirat szerint az európai vezetőknek kellene "hangosan és egyértelműen" elítélniük Orbán Viktor antidemokratikus magatartását, azonban ebben Hillary Clinton amerikai külügyminiszter vette át a vezető szerepet. A The Economist szerint a magyar kormányfőt a legjobban azzal lehetne letéríteni az önkényuralom felé vezető útról, ha megfenyegetnék, hogy kizárják az Európai Néppártból.

A The Economist másik pénteki írása szerint az ellenzék a "putyinizáció" felé vezető lépéseknek nevezi a kormány rendíthetetlen centralizációját, bár ez "túlzásnak tűnik". A Fidesz igazságos választásokon jutott hatalomra, az ellenzéki politikusokat nem ítélik börtönbüntetésre és nem verik meg őket, a nem állami média pedig "kegyetlenül bírálja" a kormányt. A lap "a Fideszen belüli ellenzékről" azt írta, hogy a pártvezetés "felvilágosultabb tagjait", mint például Navracsics Tibort, beemelték (a kormányba) és ők hallgatnak, Pokorni Zoltánt pedig "félrerakták".

A Financial Times pénteki kiadásának kommentárrovatában Philip Stevens, a londoni gazdasági napilap szemleírója Putyinhoz méltó magyar puccs címmel közölt írást. A cikk szerint Európának éppen elég válsága van ahhoz, hogy még egy "kisszerű zsarnokká vált" egykori magyar ellenzéki miatt is túl sokat aggódjon. Stevens szerint azonban ha nem figyelnek oda "a haladó antikommunista populista idegengyűlővé válására", azzal megismétlődne a Görögországgal kapcsolatban már elkövetett hiba, a kis európai országok problémái ugyanis nagyobb veszélyek előhírnöke lehet. A szerző szerint az EU-vezetőknek nyilvánosan kifejezésre kellene juttatniuk nemtetszésüket, második lépésként pedig a magyar kormánytagokat "kerülni kellene" a brüsszeli EU-értekezleteken.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.