A finn legfelsőbb bíróság elnöke, Pauliine Koskelo által írt levél ösztökélte az Európai Bizottságot, hogy további információkat kérjen a magyar kormánytól a tervezett igazságügyi átalakításokkal kapcsolatban - írja a finn Helsingin Sanomat. A lap idézi a főbírót is, aki szerint a "Magyarországon olyan dolgok történnek, amelyek nem állnak összhangban egy alkotmányos állam alapelveivel."
A finn legfelsőbb bíróság elnöke, Pauliine Koskelo levélben tájékoztatta az aggályosnak tartott magyar igazságügyi intézkedésekről Viviane Redinget, az EU alapjogi biztosát - írja a finn Helsingin Sanomat című lap.
A Bruxinfo korábban azt írta, a néhány hónapja íródott levélben a finn legfelsőbb bíróság azt is kérte, az EU vizsgálja ki, mi történik Magyarországon.
Most a finn lap meg is szólaltatta Koskelót az üggyel kapcsolatban. A főbíró azt mondta, biztos benne, hogy az Európai Bizottság nem egyedül a tőle származó információk alapján avatkozott be Magyarországon.
"Véleményem szerint Magyarországon olyan dolgok történnek, amelyek nem állnak összhangban egy alkotmányos állam alapelveivel. Az EU alapszerződése szerint a tagállamokat kötik az alkotmányos államok alapelvei, ezért fontos, hogy a tagállamok meg is valósítsák ezeket az alapelveket" - mondta a Helsingin Sanomatnak Koskelo.
Összesen huszonkét kérdésre, felvetésre kell konkrét válaszokat adnia a magyar kormánynak pénteken, a január 1-től életbe lépő alkotmánnyal kapcsolatban - derül ki Viviane Reding hvg.hu által megszerzett leveléből.
Mint azt először a Bruxinfo megírta, Viviane Reding alapjogi biztos hivatala levélben fejezte ki „súlyos aggodalmait” a bírák kényszernyugdíjazásával, az új bírói hivatali rendszer felállításával, a bíróságok függetlenségével és az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszüntetésével kapcsolatban.
Bár Navracsics Tibor azt nyilatkozta Brüsszelben, tárgyalásain sikerült "megnyugtatnia" Redinget, a biztos szóvivője korántsem így nyilatkozott lapunknak, és azt mondta, kérdéseikre továbbra is kimerítő választ várnak.