"Szerbia a Balkán békéjének kulcsfontosságú tényezője. A szerb polgároknak és Szerbia politikusainak tudniuk kell, hogy Románia fenntartás nélkül támogatja Szerbia útját az EU felé. Úgy véljük, Szerbiának mielőbb az EU tagjává és az euroatlanti integráció részévé kell válnia" - hangsúlyozta Basescu.

Válaszában Borisz Tadics szerb elnök kifejtette: "mi azt kértük Romániától, hogy a jövőben is támogassa Szerbia európai integrációs erőfeszítéseit, úgy ahogy azt a múltban is tette". "Bízunk abban, hogy december 9-én Szerbia megkapja a tagjelölti státust" - hangsúlyozta a szerb államfő, majd hozzátette, hogy Belgrád eleget tett az összes, ehhez szükséges feltételnek.

A két elnök tárgyalt arról is, hogy Szerbia bekapcsolódik egy kőolajvezeték építésébe, valamint az AGRI projektbe, amelynek már résztvevője Grúzia, Azerbajdzsán és Magyarország is. E projekt keretében a Kaszpi-tenger térségéből földgázt fognak szállítani az európai piacra. Tárgyaltak a Djerdap-3 vízierőmű felépítéséről és a Dunát érintő páneurópai 7-es számú folyosóval kapcsolatos, valamint a Duna-stratégia keretében folytatandó együttműködésről.

A szerb-román csúcsmegbeszélések jelentős részét a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos kérdéseknek szentelték és ennek keretében megvitatták a Kelet-Szerbiában élő vlahok helyzetét. Tadics kijelentette, hogy "Szerbiában élnek olyan polgárok is, akik magukat és a románokat is vlahoknak tekintik".

"Szerbia tiszteletben tartja polgárainak azon jogát, hogy az európai értékekkel és a szerb törvényekkel összhangban olyan nemzetiségűeknek vallják magukat, amilyennek érzik magukat" - mondta a szerb elnök.Tadics a továbbiakban azt is kifejtette, hogy "Szerbia a nemzeti kisebbségek jogai védelmének tekintetében Európa legrugalmasabb modelljével rendelkezik és ezt az Európai Bizottság is nagyra értékelte".

Tadics és Basescu Koszovó kérdését is megvitatta és a román elnök ismételten kijelentette, hogy "Bukarest nem ismerte el és nem is fogja elismerni Koszovó függetlenségét".