Számos olyan felvétele járta be a nemzetközi médiát, amelyre azok is emlékeznek, akik talán nehezen tudják kimondani a nevét: fegyverrel őrködő havannai milicistanő az 1962. októberi kubai (szovjet-amerikai) rakétaválság idején; egy lány virágot tűz az 1968-as francia diáklázadás idején a Sorbonne-t őrző, meglepett csendőr sapkájába; a "prágai tavasz" leverése után a hatalmától megfosztott Alexander Dubcek kitekint az ablakon azon a török repülőgépen, amely Ankarába (ideiglenes) diplomáciai állomáshelyére viszi; egy gyermekkatona Phnompenben 1970 májusában, a vörös khmerek bevonulása után, kezében gépkarabély, mögötte halottak; vagy egyszerűen egy idős, megfáradt kínai asszony tajcsi tornagyakorlat közepette. Göksin Sipahioglu maga is impozáns jelenség volt, 190 centis alakja mindenütt kimagaslott a fotósok tömegéből. Kamerájával bejárta az egész világot, számos történelmi eseményen volt jelen. 

Izmirben született 1926-ban, hosszú időn át a Hürriyet török napilap tudósítója volt, mielőtt 1973-ban Párizsban többekkel megalapította a SIPA fotóügynökséget. A SIPA a Gamma és a Sygma fotóirodákkal együtt formálta azt a hármast, amely az 1970-es években Párizst a fotóújságírás fővárosává tette. "A szakma egyik utolsó nagyja volt, aki maga is számtalan fotóst indított el pályáján" - idézte az AFP Jean-Francois Leroynak, a Visa pour l'Image fotófesztivál igazgatójának méltató szavait. A szerdán elhunyt mester 30 éven át vezette a SIPA ügynökséget, és csak 2001-ben adta át egy új médiacsoportnak - 2003-ig így is a cég elnöke maradt. A SIPA ma is mintegy száz alkalmazottat, köztük 25 fotóriportert foglalkoztat és több mint 600 tudósítója van szerte a világon.