A két legnagyobb európai parlamenti pártcsoport közt fennálló alku értelmében januártól a néppárti Jerzy Buzeket Martin Schulz, a szocialista frakció hangos vezére váltja az Európai Parlament (EP) elnöki székében. Ez azonban messze nem tetszik mindenkinek.
A jól értesültek Brüsszelben Jerzy Buzek lengyel néppárti elnök 2009-es megválasztása óta biztosan tudták, hogy az EP ötéves ciklusának a félidejénél, jövő év január 17-étől a szociáldemokrata frakciót immár több mint hét éve vezető Martin Schulz lesz az utódja. Az EP két legnagyobb politikai formációjának a háttéralkuja a két párt szavazatainak elsöprő többségére épít.
A hvg.hu-nak nyilatkozó német szocialista EP-források szerint azonban a szocialista párton belül sem túl nagy az egyetértés, annak ellenére, hogy kedden este egyöntetűen szavazták meg Schulz jelölését. A kritikusok szerint a Rajna-vidéki, eredetileg könyvkereskedőnek tanult Schulz, aki 1994 óta tagja az EP-nek, brutálisan agresszív politikai stílusával sokszor elveti a sulykot és kárt okoz pártjának.
A médiatörvény fő kritikusa
A legkevésbé a kis pártoknak, elsősorban a zöldeknek és a liberálisoknak tetszik a nagyok EP-elnöki alkuja, amely olyannyira nyílt titok, hogy az Európai Néppárt elnöke, Joseph Daul is beszélt róla a sajtó előtt. Sarah Ludford liberális képviselő szerint szörnyű helyzetet eredményez az alku ahelyett, hogy érdemi versenyben dőlne el, kit választ elnökének a parlament. Miért kell kizárni valakit a versenyből, aki nem tartozik a két nagy párthoz? - tette fel a költői kérdést a liberális Chris Davies újságírók előtt. 1979, vagyis az első közvetlenül választott Európai Parlament felállása óta mindössze kétszer volt liberális jelölt, annak ellenére, hogy az ALDE a harmadik legnagyobb európai párt.
A posztra kötött alku nyomán az utóbbi két évben ráadásul számos alkalommal támadták különböző oldalról a német politikust, mondván, az elnöki szék érdekében feladta elveit vagy kevésbé volt határozott, mint az a második legnagyobb párt vezetőjétől elvárható lett volna. Magyar vonatkozású témák kapcsán - például a médiatörvény januári vagy az alkotmány nyár elejei vitája esetében - többen hangoztatták, hogy óvatosabb volt az Orbán-kormány ekézésével, mint kellett volna. Igaz, Schulz még így is éles kritikával illette mind a médiatörvényt, mind a közszolgálati médiában zajló leépítéseket, melyeket politikai tisztogatásnak minősített, és azt mondta, kíváncsi, mikor lépnek fel nyilvánosan Orbán Viktorral szemben azok a kormányfők, akik négyszemközt már kifejtették neki a felháborodásukat. Kritikusai ugyanakkor azt is a szemére hányják, hogy az Európai Bizottság elnökének újraválasztása előtt, már a későbbi közös munka reményében nyíltan támogatta José Manuel Barrosót.
Ellenszélben
Az EP elnökeként ugyanis az eddigi pártpolitizálás helyett sokkal inkább európai intézményközi politizálás lesz a fő feladata Schulznak. Ennek megfelelően a tagállamokat képviselő Európai Tanács, az EU végrehajtó testülete, az Európai Bizottság és az Európai Parlamenti közti háromoldalú tárgyalások állnak majd tevékenysége középpontjában.
Az Aachen melletti Würzelen városka polgármesteréből az unió egyik legismertebb politikusává lett Schulznak elődeinél is nehezebb dolga lesz. Szocialista vezetőként kell ugyanis a nagyrészt jobboldali kormányok delegáltjaiból álló Tanács és a többségében jobboldali-konzervatív biztosokból álló Európai Bizottság között az EP akaratát érvényesítenie.