A WikiLeaks oldalán szerda este 27 olyan diplomáciai üzenet volt elérhető, amely a budapesti amerikai nagykövetségen készült. A 2006 és 2010 között készült táviratok egyike sem titkos, de van köztük négy bizalmas irat - ezeket korábban már hozzáférhetővé tette a portál -, 23-at viszont most tettek közzé először.

Magyar reakciók az USA külpolitikájáról

Az újonnan hozzáférhetővé vált iratok többsége Magyarország külpolitikájával, illetve az amerikai külpolitikára adott reagálásokkal foglalkozik.Több üzenet ír például arról, hogy Magyarország támogatja az USA Kubával, Iránnal kapcsolatos politikáját, illetve hogy elviekben támogatja az afgán hadsereg bővítését is.

Egy másik üzenet az EBRD törökországi tevékenységeinek magyar megítélésével foglalkozik, egy további, 2006-ban keltezett iratban pedig arról esik szó, hogy az USA budapesti követsége támogatja azt a kabuli javaslatot, amely szerint egy amerikai hivatalnokot lehetne delegálni az Afganisztánban szolgáló magyar katonák egységéhez.

Jelentős lehetőségek a paksi bővítésnél

Az egyik, 2008 decemberében kelt irat viszont a paksi atomerőmű bővítésének kérdését elemzi. Az April H. Foley korábbi budapesti nagykövet által szignált üzenet arról szól, hogy Magyarország azt fontolgatja, egy vagy két új reaktort épít fel a paksi atomerőmű területén, és a valószínű beruházás jelentős lehetőségeket kínálhat az amerikai cégek számára is. A nagykövet azt írja, Magyarországon erős politikai konszenzus áll az atomenergia mellett.

Ugyanakkor az irat hozzáteszi, hogy orosz cégek dominálnak az itteni atomenergia-szektorban, és ezek több más nyugat-európai és ázsiai vállalattal együtt egy jövőbeli tenderen jelentős versenyt jelenthetnek az amerikai cégeknek. Az üzenetben aránylag részletes elemzés olvasható a hazai atomenergetikai fejlesztésekről, a paksi erőmű bővítésének politikai támogatottságáról és a magyarországi közvélemény álláspontjáról is.

Nem a politika dönt majd a megbízásnál

Az amerikai követségi üzenet beszámol arról is, hogy a 2008 végi magyar elképzelések szerint milyen reaktorok épülhetnének majd és mely cégek szállhatnának versenybe a megbízásért. Aszódi Attilát, a BME Nukláris Technikai Intézetének igazgatóját idézve a szöveg kiemeli, hogy a lehetséges 1000 MW kapacitású reaktortípusok között lehetne akár az orosz VVR-1000, a Westinghouse EP-1000, illetve a Mitsubishi/Areva Atmea 1 is.

Alternatívaként szóba jöhet az is, hogy Magyarország egyetlen, 1500 MW kapacitású Mitsubishi-reaktort vásárol, és fenntartja a paksi erőmű melletti területet további bővítés számára. Dél-koreai és kínai vállalatok mellett akár a GE, a Toshiba, a Hitachi és a Siemens is versenybe szállhat a megrendelésért - teszi hozzá az irat Aszódi Attilát idézve.

Amerikai cégeket is szeretnének látni

Poós Miklós, a korábbi Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese az amerikai írás szerint biztosította a diplomáciai képviseletet arról, hogy nem a politika dönt majd a jövőbeli paksi tenderek eredményét illetően, hanem az ajánlat minősége és az ár.

A nagykövetségi üzenet viszont hozzáteszi, hogy (meg nem nevezett) szocialista képviselők "azt mondták nekünk, nagyon is szeretnék, ha amerikai cégek is versenyeznének - és nyernének - a paksi bővítésről szóló" pályázaton, de a képviselők arra is figyelmeztették az amerikai diplomatákat, hogy az orosz ajánlat valószínűleg az elhasznált fűtőelemekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz majd.

Az üzenetet záró követségi kommentár szerint a paksi erőmű stratégiai jelentőségét és a bővítés tétjét tekintve a magyar kormánynak majdnem biztosan szerepe lesz a tender végső eredményében, és a tendereknél az építési paramétereken és az áron kívül más szempontok is befolyásolják majd a végső döntést.