Világ MTI 2011. június. 16. 10:37

Gyarapodnak az európai erdők

Évről évre gyarapodnak az európai erdők, így nagyobb mennyiségű szén-dioxidot nyelnek el, ami jó hír az éghajlatváltozás ellen küzdőknek – áll egy Oslóban kiadott jelentésben.

A hatodik miniszteri szintű európai erdővédelmi konferencia jelentése szerint Európában – az oroszországi területeket is ideértve – 1,02 milliárd hektárnyi erdő található, azaz a világ erdőfelületének egynegyede. Az utóbbi húsz évben a földrész valamennyi régiójában bővült az erdővel borított felület: évente mintegy 0,8 millió hektárral lett nagyobb. Az Európai erdők állapota 2011 című jelentés tartalmazza azt is, hogy a lábon álló fa mennyisége ugyanebben az időszakban 8,6 milliárd köbméterrel nőtt, főként a francia, német és lengyel erdőkben, azaz jóval gyorsabb volt a faállomány gazdagodása, mint az erdővel borított felületé.

A fák fejlődésük közben szén-dioxidot nyelnek el: az európai erdők 2005 és 2010 között évente mintegy 870 millió köbméter szén-dioxidtól kímélték meg a légkört. Ez a térség országai által 2008-ban kibocsátott üvegházhatású gázoknak körülbelül a 10 százaléka.

A jelentés egyben felhívja a figyelmet a problémákra is, például a talajt károsító légszennyezésre, a rovarok okozta károkra, az erdők egy százalékát megrongáló betegségekre, a katasztrófák – köztük a viharok és az erdőtüzek – okozta pusztításra.

Az 1990-ben létrehozott miniszteri konferencia az erdők védelmét és a fenntartható erdőgazdálkodást hivatott támogatni. A norvég fővárosban a héten tartott tanácskozáson, amelyen 46 ország képviselői vettek részt, sikerült egyezségre jutni egy jogi érvényű nemzetközi megállapodás kidolgozásában.

Hirdetés
hvg360 Földes Márton 2025. március. 11. 09:30

Párizs elleni atomtámadás kockázatával is járhat, ha az amerikai atompajzs helyett a francia venné át Európa védelmét

Franciaország immár sokadik történelmi ajánlata ezúttal pozitív fogadtatásra talált az orosz fenyegetés és Trump-tornádó után. Az amerikai nukleáris pajzsot lehet helyettesíteni, de a számok, képességek és doktrínák szerint ennek nem lenne kellően hiteles elrettentő ereje. Márpedig a nukleáris elrettentés elsősorban “teológiai” kérdés. Elhisszük-e, hogy Franciaország akár egy Párizst érő nukleáris támadás kockáztatásával is atomfegyverrel válaszolna például arra, hogy Oroszország atombombát dob a Baltikumra? Elemzés.