A TASZ szerint a kétharmados törvények tárgya és funkciója, a kialakított intézményi struktúrák egyetlen logikát követnek: a hatalmon lévők politikai preferenciáink bebetonozását és nem az alkotmányosság védelmét szolgálják. A jelentés felveti annak veszélyét, hogy a kétharmados törvények kiterjedtsége és tárgya komolyan korlátozza a jövőbeli parlamenti választások jelentőségét.

Az Alkotmánybíróság populista korlátozására továbbra sem tudott bármilyen vállalható magyarázatot találni a bizottság. A pártpolitikai hatalmi érdekeken túl a TASZ sem. A jelentés azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy az alaptörvény hézagos, elnagyolt megfogalmazásai sok helyen érthetetlenné teszik a szöveget. Ez a TASZ szerint a titokban készült és nem az egész társadalom, hanem egy párt érdekeit szolgáló szöveg esetén előre kalkulálható volt. Az alapjogi katalógus több pontja is vagy csak az európai minimum szintet vagy még azt sem érik el, ilyen például a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés. Fontos emlékezetni, hogy a rendszerváltás alkotmányát igazán nem érhette volna ilyen súlyos szakmai kritika – véli a társaság.

Mint mondták, összességében Magyarországot a kormány alkotmányozási tevékenysége az európai minimum-felé tolta – a korábbi jóval magasabb szintről. A rendszerváltás alkotmánya – ami nem azonos politikai kultúrájával – követendő példa volt több demokratizálódó ország számára, mára inkább aggasztó jelenséggé vált Európában.

A TASZ szerint látható, hogy a magyar kormány sorozatos pofonokat szenved el a független nemzetközi szakmai fórumok előtt. A médiatörvényt eddig három nemzetközi szervezet szedte ízekre és hívta fel a kormányt változtatásra minden eredmény nélkül. A kormány most az alkotmánnyal is leszerepelt: az egypárti alkotmányról ez sorozatban a második rendkívül kritikus véleménye a Velencei Bizottságnak.