Az EU-diplomaták és a tagállami nagykövetek teljesen elfogadták a magyar elnökséget, számon tartották, együttműködtek vele és tanácsokat kértek tőle - mondta az EU melletti állandó képviselet kül- és biztonságpolitikai hivatalának vezetője a Magyar Külügyi Intézetben tartott csütörtöki előadásában. A nagykövet kifejtette, hogy a Lisszaboni Szerződés újrafogalmazta az EU egész intézményrendszerét, létrehozták az Európai Tanács elnöki posztját, amelyet Herman Van Rompuy tölt be, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Catherine Ashton lett, ezenkívül döntöttek az európai külügyi szolgálat létrehozásáról.

Az amúgy is bonyolult rendszer még bonyolultabbá vált - állapította meg, s utalt arra, hogy a legtöbb miniszteri tanácsot az EU-elnökséget adó ország miniszterei elnöklik, a külügyek tanácsa élén viszont Ashton asszony áll. Kifejtette, hogy a Lisszaboni Szerződés ugyan nagy vonalakban szabályoz bizonyos kérdéseket, de napi szinten egy sor kérdés nincs rendezve, "nem teljesen tisztázott az intézményi háló". A magyar elnökség így egyfajta intézményi laboratórium lett, új megoldásokat, mintákat kellett kitalálni például a külügyi szolgálat és a többi intézmény kapcsolattartására. Egy kérdéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a külügyi szolgálat kiépítése jelenleg pénzügyi korlátokba ütközik.

Grúber Károly megemlítette azt a problémát is, hogy Catherine Ashtonnak - aki 2010-ben 250 munkanapot töltött külföldön, 500 eseményre hívták meg - nincs helyettese. Ezért sok esetben a soros elnökség külügyminiszterét kéri fel, hogy járjon el a nevében, Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője több rendezvényen, legutóbbi az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) gödöllői tanácskozásának második napján helyettesítette. Magyarország mint az EU hivatalos képviselője ennek köszönhetően a világpolitika színpadán vezető szerepbe került, a magyar külpolitikának jó esélye nyílt arra, hogy kihasználja az új intézményrendszert - állapította meg a nagykövet.

Azt mondta, hogy a magyar elnökség hatalmas munkát végzett a Nyugat-Balkán EU-integrációja érdekében, jóllehet Európában egyfajta bővítési fáradtság érződik, egyes tagállamok lassítanák a folyamatot.  Meggyőződése, hogy "ha nem lett volna magyar elnökség, horvát barátaink csatlakozási folyamata lassabb lett volna". Hozzátette, Magyarország mindent megtett azért is, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a szabad belső mozgást biztosító schengeni övezethez.

Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a keleti partnerségi csúcstalálkozót egyrészt a naptár miatt halasztották el a második félévi lengyel elnökség idejére - meghatározó európai miniszterelnökök az egyidejű G8 és G20 találkozó miatt nem tudtak volna Budapestre utazni -, másrészt az arab tavasz teljes mértékben az EU déli szomszédságára irányította a figyelmet. Ez utóbbi szempontból egyáltalán nem baj, hogy a csúcsot később rendezik meg, a keleti partnerség ugyanis "egy kicsit háttérbe szorult" - mondta, hozzátéve, hogy a magyar elnökség sokat tett a kérdés napirenden tartásáért, és a lengyelek is így fognak eljárni. Elmondta ugyanakkor, hogy az őszi lengyelországi keleti partnerségi csúcsnak Magyarország is házigazdája lesz, és a magyar külügyi tárca által kidolgozott koncepció "átöröklődik",  mint fogalmazott, "szinte kulcsra készen adjuk át a lengyel elnökségnek".