"Nem gondolom, hogy ezután is folytatom, túl nagy a veszteség. Minden fajtájuk megélt itt, ami csak szem-szájnak ingere volt, és most nézze csak, mi maradt belőlük!" - Patricio, az egyik tenyésztő a fejét csóválja, ahogy rámutat a maroknyi kagylóra, amelyet a Santiagótól 450 kilométerre északra fekvő Tongoy-öbölből, a saját telepéről hozott partra.

Akárcsak a chilei tengerpart egészét, ezt az ötezer lakosú községet is riadóztatták március 11-én, a gyilkos japán katasztrófa nyomán. És akárcsak a másutt, a riadót 24 óra múlva lefújták, miután a földrengés okozta hullámok hivatalos közlés szerint nem okoztak számottevő kárt, és elvonultak. 

Csakhogy a hullám ereje a 17 ezer kilométeres út után is óriási maradt. A Tongoy-öböl mélyén elmozdította a csaknem egytonnás betontömböket, amelyekhez a kagylók tenyésztésére szolgáló hálókat és rácsokat erősítették a kétéves ciklus idejére - ennyi idő kell ahhoz, hogy ezek az értékes puhatestűek elérjék teljes érettségüket.

"El sem tudtuk képzelni, hogy ilyen kár lehetséges. Azt hittük, hogy a hullám elveszti erejét, amíg ideér, egy kis fodrozódás marad belőle csupán" - mesélte Eduardo Briones, egy másik tenyésztő. "Ez azonban nem egy kis hullámnak bizonyult, hanem tengeralatti áramlatnak, amely mindent felforgatott, összegubancolta a hálókat, és a tenger fenekére sodorta a kagylókat" - tette hozzá. 

A hatóságok még nem mérték fel a Tongoy-öböl kárát, de a helyi sajtó szerint annak összege 4,4 millió eurónak (csaknem 1,2 milliárd forint) felelhet meg. A tenyésztők azt mondják, hogy a kagylók 50-100 százaléka elpusztult. A Tongoy-öböl a Szent Jakab-kagyló egyik vezető tenyésztőjének számító Chilében ennek az ágazatnak legfőbb központja volt. A múlt század 80-as éveitől a település halászai fokozatosan átálltak a puhatestű csemege mesterséges tenyésztésére és a növekvő világkereslet hatására felhagytak a kiszámíthatatlanabb és veszélyesebb hagyományos halászattal.

Az ágazat fénykorának számító 2006-os évben a kagyló kilója 10 eurónak megfelelő összeget hozott a tongoyi tenyésztőknek, de azóta Peru konkurenciája következtében szinte a felére csökkent. A kedvezőbb természeti feltételekkel rendelkező és alacsonyabb bérszintű szomszéd ország vált az olyan ínyenc európai piacok fő fésűkagyló-szállítójává, mint Franciaország és Spanyolország. A Tongoy-öböl 2006-ban még 11 cég foglalkozott ka Szent Jakab-kagyló tenyésztésével, 2010-re már csak 7 maradt talpon. Majd tavaly a perui konkurencia miatt további kettőnek be kellett zárnia, így újabb 700 alkalmazott vesztette el munkáját. A talpon maradt öt vállalkozás főleg az időközben folyamatosan növekvő chilei keresletet elégítette ki.

Eduardo Briones szerint azonban a telepek pusztulása után erre már nem lesz mód. Kollégáihoz hasonlóan nem lát más megoldást a település lakói számára, mint a halászatra való visszatérést. Mint mondta, senki sem számíthatott arra, hogy amúgy is nehéz helyzetbe került kagylótelepeikre egy olyan hullám mér végzetes csapást, amely az óceán túlsó partjáról, 17 ezer kilométer távolságból érkezik.