Az új magyar alkotmány beépítette az unió alapjogi chartájának tartalmát az emberi jogokról szóló fejezetbe, amely, szakítva az eddigi gyakorlattal, az alaptörvényen belül az államszervezetről szóló rész elé került - mondta Szájer József, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának alelnöke kedden Brüsszelben, az EP alkotmányügyi bizottságának ülésén.

Szájer a hétfőn elfogadott új magyar alkotmányról tájékoztatta a parlamenti szakbizottság tagjait. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország régi adósságát törleszti az új alkotmánnyal, hiszen a térség többi posztkommunista országa a rendszerváltást követően szakított kommunista gyökerű alkotmányával, és új alaptörvényt fogadott el. 

A néppárti politikus hangsúlyozta, hogy az új alaptörvény a közös európai értékeken, a magyar és európai alkotmányos hagyományokon, továbbá az Alapvető Jogok Chartájának rendelkezésein alapul. Innovatív elemként kiemelte, hogy az alaptörvény három szempontból is megjeleníti a fenntarthatóság elvét: a környezeti és a demográfiai fenntarthatóság mellett a gazdasági-pénzügyi fenntarthatóságot is szem előtt tartja, amikor alkotmányos garanciákat fogalmaz meg az állam túlzott eladósodásának megakadályozására.

Stiller Ákos

A vitához hozzászóló EP-képviselők nem vonták kétségbe, hogy az alkotmányozás minden tagállam saját nemzeti hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor többen különböző bírálatokat fogalmaztak meg a folyamattal, illetve a szabályozás tartalmával kapcsolatban. 

Enrique Guerrero Salom spanyol szocialista EP-képviselő - előrebocsátva, hogy a végleges szöveg hivatalos fordítását még nem kapta kézhez -, kétségbe vonta, hogy szükség volt-e olyan alkotmányozásra, amelyben szerinte csak a kormányoldal vett részt. Bármennyire jelentős is az egyik oldal parlamenti többsége, az alkotmányos kereteket "befogadó módon" kell kialakítani - vélekedett. Andrew Duff liberális képviselő egyebek közt a határon túli magyarok nemzeti identitásának kérdését említette problémás pontként. 

Guy Verhofstadt, a liberálisok belga frakcióvezetője rövid szóváltásba keveredett Szájer Józseffel, amikor a magyar politikus megjegyezte: az alkotmánybíróság jogkörével kapcsolatos liberális bírálat furcsán hangzik Verhofstadt szájából, hiszen a belga közjogban nem is létezik alkotmánybíróság. Verhofstadt közbevetette, hogy ez nem igaz, mire Szájer rámutatott arra, hogy eltérőek az egyes országok alkotmányos hagyományai. Ezzel Verhofstadt egyetértett. 

Gurmai Zita, az EP alkotmányügyi bizottságának szocialista alelnöke hozzászólásában azt mondta, hogy az alkotmányban meghatározott sarkalatos törvényekről még nem tudni semmit, "pedig ezek fogják igazán megváltoztatni a magyar demokrácia alapjait", és a hétfői szavazás "csak a magyar alkotmányozási folyamat kezdetét jelenti".

Tabajdi Csabának, az MSZP EP-delegációja vezetőjének értékelése szerint a képviselők elsősorban az alkotmány egypárti jellegét, az érdemi társadalmi konzultáció, illetve a népszavazás kiírásának elmaradását, a tartalmat illetően pedig a hatalmi fékek és egyensúlyok rendszerének meggyengítését kritizálták. Szájer József sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a szocialisták az Országgyűlésben az alkotmányról folyó vitában nem képviselték választóikat, s véleményüknek ott nem adtak hangot.

A vita után Martin Schulz, az EP szocialista frakciójának vezetője nyilatkozatot tett közzé, amelyben úgy fogalmazott, hogy az új magyar alkotmány "visszalépés a múltba". "Nem volt szükség ezekre a módosításokra. Az alkotmányt áterőltették a parlamenten. Sem a parlamentben, sem az emberekkel nem volt megfelelő vita" - állította a német politikus. Szerinte  az alkotmány a nép széles körű egyetértését igényli, az elfogadott új magyar alkotmány azonban "úgy hangzik, mint a Fidesz politikai pártprogramja".

Schulz felszólította az Európai Bizottságot és a tagállamok kormányfőit tömörítő Európai Tanácsot, hogy alaposan vizsgálja meg, összeegyeztethető-e a magyar alkotmány "az EU értékeivel". A magyar néppárti EP-delegáció Schulz nyilatkozatára válaszul közleményben állapította meg, hogy a szocialista EP-frakció vezetője súlyos támadást intézett a magyar szuverenitás ellen, amikor a magyar alkotmány értékelésére szólította fel az uniós végrehajtó testületet. 

"Az alkotmányozás a nemzeti szuverenitás része, és sem Schulz úr, sem az európai szocialisták nem kérdőjelezhetik meg a magyar parlament magyar állampolgárok által demokratikus úton megválasztott képviselőinek azon jogát, hogy alkotmányt fogadjanak el" - olvasható a magyar néppártiak válaszában. A magyar néppárti közlemény elfogadhatatlannak minősítette, hogy Schulz "hamis nyilatkozatokban" szólítja fel cselekvésre az Európai Bizottságot, miközben magyar szocialista párttársai elzárkóztak az alkotmányról folytatott parlamenti vitában való részvételtől.

Schulz azon állítására, hogy nem volt szükség az alkotmányozásra, a magyar néppárti EP-képviselők azt válaszolták, hogy az előző, szocialista-liberális koalíció csődbe vitte az országot, és e tapasztalat nyomán állít korlátokat az új alaptörvény az ország külső eladósításának útjába.