2011. április. 04. 18:24 MTI Utolsó frissítés: 2011. április. 04. 18:25 Világ

Brüsszelben kezdett konzultációkat Kövér László

A találkozókon a soros magyar EU-elnökség parlamenti dimenzióit tekintették át a német Bundestag elnökével, a francia törvényhozás két házának elnökével, a holland felsőházi elnökkel, valamint a montenegrói és a litván házelnökkel.

A német Bundestag elnökével, a francia törvényhozás két házának elnökével, a holland felsőházi elnökkel, valamint a montenegrói és a litván házelnökkel folytatott kétoldalú megbeszélést hétfőn Brüsszelben Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

A találkozókon a soros magyar EU-elnökség parlamenti dimenzióit tekintették át - közölte az MTI-vel a magyar küldöttség. Kövér László az európai országok parlamenti elnökeinek hétfő-keddi tanácskozásán vesz részt Brüsszelben. Az európai házelnökök megvitatják az uniós kül-, biztonság- és védelempolitika parlamenti ellenőrzésének, illetve a titkosszolgálatok parlamenti felügyeletének kérdéseit, valamint azt, hogy milyen szerepet tölthetnek be parlamentek a kibontakozó európai gazdasági kormányzásban. Az EU 2009 decemberében hatályba lépett alapszerződése, a Lisszaboni szerződés külön jegyzőkönyvben rendelkezik a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről. 

A jegyzőkönyv kitér egyebek közt arra, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közösen meghatározzák az Európai Unión belül a parlamentek közötti hatékony és rendszeres együttműködés megszervezésének és előmozdításának módját. Kifejezetten említi a közös kül- és biztonságpolitikát - beleértve a védelempolitikát is -, mint olyan kérdéskört, amelynek megvitatására nem csupán parlamenti bizottságközi, hanem parlamentközi konferenciákat is szervezhetnek. A hétfői vita jelentős részét az a kérdés uralta, miképpen intézményesítsék ezeket a parlamentközi konferenciákat. Kedden főként gazdasági kérdésekről lesz szó a találkozón.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?