Politikai értelemben kellemetlen lehet a magyar kormánynak az EP-határozat
A szakértő véleménye szerint a médiatörvény elítélése inkább egy szimbolikus jellegű aktus volt az EP részéről, amely valószínűleg nem fogja további cselekvésre sarkallni a magyar kormányt.
Nincs jogilag kötelező ereje egy olyan jellegű határozatnak, mint amelyet csütörtökön fogadott el az Európai Parlament a magyarországi médiatörvény kapcsán - mondta a Független Hírügynökségnek Zgut Edit politológus, a Kitekintő rovatvezetője. A szakértő véleménye szerint ez inkább egy szimbolikus jellegű aktus volt az EP részéről, amely valószínűleg nem fogja további cselekvésre sarkallni a magyar kormányt.
Politikai értelemben ugyanakkor kellemetlen lehet a kormány számára a határozat elfogadása, mivel a Fideszt is a tagjai közt tudó Európai Néppártból is voltak képviselők, akik igennel szavaztak - mondta a politológus. Mint hozzátette, egyelőre nincs hivatalos adat arról, hogy kik "szavaztak ki" a néppárti frakcióból, de egyes források szerint egyes svéd mérsékelt politikusok támogathatták a határozatot. Mindez annak ellenére történt, hogy az előző napi frakcióülésen a Néppárt egységes támogatásáról biztosította a Fidesz képviselőcsoportját.
Zgut Edit szerint a határozat elfogadása összefügg azzal, hogy a tervezetet benyújtó négy frakció már korábban is vehemensen támadta a magyar jogszabályt. Mint emlékeztetett, a szocialista, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció már a februári plenáris ülésre benyújtotta a közös határozattervezetét, ám az arról szóló szavazást végül elhalasztották, miután a magyar kormány megállapodott a törvény módosításáról az Európai Bizottsággal.
A politológus arra is rámutatott, hogy az EP a határozat elfogadásával nemcsak a magyar kormányt, de az Európai Bizottságot is támadta, amiért az "puha álláspontot" fogalmazott meg, és nem vett figyelembe például a rasszizmussal, terrorizmussal vagy az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó szempontokat a jogszabály vizsgálatakor.