Abdul-Hakím Abdel Nászer egyetért a forradalmárok céljaival.

Irán óva intette szerdán a Nyugatot egy líbiai katonai beavatkozástól és minden olyan kísérlettől, hogy az észak-afrikai országot katonai támaszponttá változtassa - hangzott el az iráni állami televízió angol nyelvű adásában. Ramin Mehmanparaszt, a teheráni külügyminisztérium szóvivője kijelentette: nem szabad, hogy a Moammer Kadhafi vezette rendszernek a líbiai népfelkelés elleni erőszakos fellépése ürügyül szolgáljon más országok katonai beavatkozására. 

Az Egyesült Államok két hadihajója szerdán - útban a Földközi-tenger felé - megkezdte átkelését a Szuezi-csatornán. Ez újabb jele a Líbiára gyakorolt amerikai nyomásnak, még ha egyelőre úgy tűnik is, hogy Washington nem akar katonai beavatkozást az afrikai országban.

A Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erők kemény harcok árán visszafoglaltak szerdán egy kisebb várost az ország keleti részét ellenőrzésük alatt tartó felkelőktől. A fővárostól, Tripolitól 800 kilométernyire keletre fekvő Marsza el-Brega elveszítéséről a lázadókat vezető katonai parancsnokok számoltak be. Egyes hírek szerint a harcokban legkevesebb 14 ember meghalt.

Két élő foglyot is találtak a Bengáziban felfedezett kazamatákban. A két idős embert válságos állapotban vitték kórházba. Egyikük megvakult a föld alatt töltött évek alatt. Az egyik férfi rokonait hamar felkutatták, kiderült, hogy őt 1989 óta keresi a családja, tehát 22 éve tarthatták fogva a föld alatt.

Felrobbant egy üzemanyag-szállító teherautó szerdán a líbiai fővárosban, Tripoliban, a detonáció pánikot keltett a lakosok között. A teherautó kigyulladt, majd a robbanást követően oldalára fordult. A helyszínre négy tűzoltóautó érkezett, hogy megfékezze a lángokat. Egyelőre nem lehet tudni, hogy szabotázs vagy baleset történt. Az országban népfelkelés zajlik a 41 éve hatalmon lévő Moammer Kadhafi ellen.

A magát Tripoli Fellázadt Fiatalságának nevező szervezet szerdán kiadta első közleményét.

Az ENSZ-közgyűlés nem zárta ki Líbiát a tanácsból, csak felfüggesztette tagságát. A közgyűlés egyhangúlag hozta meg döntését, és a vonatkozó határozatában komoly aggodalmának adott hangot a líbiai emberi jogi helyzet miatt. A testület határozatában elítélte a líbiai hatóságokat az erőszak alkalmazásáért, és nemzetközi vizsgálatot kezdeményezett azoknak az atrocitásoknak a felderítésére, amelyek megítélése szerint kimeríthetik az emberiesség elleni bűntett fogalmát. A tanács ülését az Európai Unió nevében Magyarország kezdeményezte, s 63 társszerző nevében bemutatta a határozatot, amelyet a tanács szavazás nélkül, konszenzussal fogadott el. 

 Ezt arab és afrikai országok is támogatták, míg Jorge Valero venezuelai ENSZ-nagykövet fenntartásait hangoztatta, s azt mondta, hogy  ilyen döntéseket csak alapos vizsgálat után kéne hozni. Susan Rice amerikai ENSZ nagykövet viszont azt hangoztatta, hogy "nincs helyük az Emberi Jogi Tanácsban azoknak, akik saját népük ellen fordítják fegyvereiket". Megismételte azt a washingtoni álláspontot, hogy Moammer Kadhafi líbiai elnök elvesztette legitimitását, s azonnal távoznia kell a hatalomból.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár üdvözölte Líbia tagságának felfüggesztését, és a független nemzetközi vizsgálóbizottság felállításáról szóló tanácsi döntést. Ban Ki Mun szerint ezeknek a döntéseknek erős és fontos üzenetük van, jelesül, hogy nincsenek törvény felett állók, s elnyerik büntetésüket azok, akik emberiesség elleni bűncselekményeket követnek el.

Maliban és Nigerben toboroznak tuareg zsoldosokat a felkeléssel küzdő líbiai rendszer számára - közölték helyi vezetők a francia hírügynökséggel.

"Nagyon nyugtalanok vagyunk... Ezek a fiatalok tömegével mennek most Líbiába. Ez nagyon veszélyes számunkra, mert akár ellenáll Kadhafi, akár elesik, annak hatása lesz a térségre. A helyi állami hatóságok megpróbálják lebeszélni őket - főként a régebbi lázadókat -, de ez nem könnyű, főként azért, mert dollárhoz és fegyverhez juthatnak. Félek attól a naptól, amikor visszatérnek ugyanezekkel a fegyverekkel, hogy felforgassák a Szahelt" - mondta Maliban a Kidal régió gyűlésének elnöke, aki szerint már Líbiában van a tuareg lázadók egyik volt főnöke.

Három miniszter - köztük az ellenzék két vezetője - távozott kedden a tunéziai átmeneti kormányból, adta hírül a TAP állami hírügynökség. Eljesz Dzsuini, a gazdasági és szociális reformokért, Ahmed Ibrahim (az Ettadzsdíd párt vezetője), az oktatásügyért és a tudományos kutatásért, valamint Ahmed Nedzsib Sebbi (Haladó Demokratikus Párt - PDP), a helyi és regionális fejlesztésekért felelős miniszter mondott le tisztségéről.