2011. január. 26. 14:45 Utolsó frissítés: 2011. január. 27. 10:19 Világ

Rólunk vitáztak az Európa Tanácsban

A magyar demokrácia működéséről vitáztak szerda késő délután az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének strasbourgi ülésén, a képviselők egy csoportja pedig monitoring eljárás indítását kérte Magyarországgal kapcsolatban, mert aggódnak a hazai jogrend, az emberi jogok és a demokratikus intézmények működése miatt.

Most érkezett

Egymást követik a néppárti csoport felszólalásai, Luca Volonté olasz képviselői arról beszélt, hogy egyetlen tényt sem hallott a médiatörvénnyel kapcsolatban, amely alátámasztaná a kritikákat. Frunda György, az RMDSZ képviselője szerint a magyar demokrácia nem a közelmúltban jött létre, szerinte az alkotmánymódosításra szükség van, a monitoring eljárás elindítása pedig kettős mérce alkalmazását jelentené. "Tisztelnünk kell Magyarország demokráciáját" - fejezte be. Felszólalása után a parlamenti közgyűlésen elnöklő képviselő berekesztette a vitát.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöksége – azaz más néven a Büró – hétfőn döntött arról, hogy a magyar demokrácia működéséről vitáznak majd a képviselők a szerdai plenáris ülésen. Az európai szocialisták javaslatára napirendre vett vitában először Björn von Sydow egykori svéd védelmi miniszter, a szocialisták képviselője szólalt fel.

Kedden a képviselők egy csoportja Marietta de Pourbaix-Lundin, a Fidesz pártcsaládjához, az Európai Néppárthoz tartozó svéd Mérsékelt Párt politikusának kezdeményezésére levélben kérte a parlamenti közgyűléstől a monitoring eljárás elindítását Magyarországgal kapcsolatban, ahol véleményük szerint aggodalomra adnak okot a jogrenddel, emberi jogokkal és a demokratikus intézmények működésével kapcsolatos közelmúltbeli fejlemények.

Percről Percre

Megfordítom a sorrendet

"Magyarország ennyire nem rossz" - mondta a néppárt észt képviselője, Andres Herkel, aki szerint "túl sok", hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében nyilvános vita zajlik az ügyben, ráadásul monitoring eljárást kértek az országgal kapcsolatban. A szlovák Pavol Kubovic, szintén a néppárti csoport képviselője szerint foglalkozni kellene a kettős állampolgárság témájával is.

Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, csalódott azzal kapcsolatban, hogy az Európa Tanács korábban nem ítélte el a októberi eseményekkel kapcsolatos magyarországi visszaéléseket. Kalmár Ferenc, a KDNP képviselője szerint a választók az elmúlt nyolc év után egy új rezsim mellett tették le a voksukat. A svájci Theo Maissen, a néppárt képviselője elismerte, hogy csak sajtóbeszámolókból ismeri a magyar médiatörvényt, és hozzátette, hogy a részletek ismerete nélkül nem is lenne szabad elítélni a jogszabályt.

Gruber Attila fideszes képviselő szerint az alkotmány módosításának kérdése hosszabb múltra tekint vissza, Magyarország egy modern alaptörvényt szeretne, rengeteg javaslat érkezett már a módosításhoz és azokat bárki el tudja olvasni. Székyné Sztrémi Melinda fideszes képviselő szerint sok téves információ jelent meg a médiatörvényről, amely szerinte nem a cenzúráról szól, ráadásul ez az első eset, hogy a keresztény ráadióadók frekvenciához juthattak - tette hozzá. A médiatörvénnyel kapcsolatos viták szerinte pártpolitikai viták.

Gisele Gautier, a néppárt francia képviselőnője meglepetésének adott hangot, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése foglalkozik a magyar médiatörvénnyel, miközben a témával már az Európai Bizottság is foglalkozik és a magyar kormány ígéretet is tett arra, hogy módosítják a jogszabályt, ha arra szükség van. Hozzátette, nem egy törvény alapján alapján kellene megítélni, hogy az egész rendszer "romlott-e". Vejkey Imre, a KDNP képviselője azt mondta, hogy a médiatörvény és az alkotmány kritikusai nem vették a fáradtságot, hogy tanulmányozzák a részleteket.

Braun Márton, a magyar ET-küldöttség fideszes vezetője szerint már a monitoring eljárás iránti kérelem címe is olyan állítást tartalmaz, amely visszalépésként aposztrofálja a közelmúlt intézkedéseit. A médiatörvénnyel kapcsolatban ismertette a parlamenti közgyűléssel, hogy hamar választ adnak a Neelie Kroes által küldött levélre. "Magyarország működő demokrácia" - tette hozzá.  

A baloldal moldovai képviselője, Grigore Petrenco is éles kritikát fogalmazott meg többek között a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban, és felhívta a figyelmet, hogy a demokratikus intézmények működésével kapcsolatos aggodalmak nem csupán magyar problémák. A néppárti Christos Pourgourides szerint az csak később dől el, hogy a médiatörvény szabályai túlmennek-e az "ésszerű korlátozásokon", amely több más ország szabályaiban is léteznek. Személy szerint úgy véli, a törvény problémákat vet fel, de ennek ellenére a néppárt nem támogatja azt, hogy monitoring eljárás induljon Magyarországgal szemben.

Fenntartásait fogalmazta meg Lord Tim Boswell, az EDG képviselője, aki szerint a többségi kormánynak nem lenne szabad elutasítani a kisebbségi véleményeket. Az Európa Tanácsnak jelzést kell adnia Magyarországnak - tette hozzá. Kerstin Lundgren, a liberális ALDE képviselőnője arról beszélt, hogy észre kell venni a Magyarországgal kapcsolatos aggasztó jeleket. A médiatörvénnyel kapcsolatban szerinte üdvözölni kell a törvény lehetséges megváltoztatására vonatkozó igéreteket, de ugyanakkor "jóbarátként kell kritikát megfogalmaznunk".

Andreas Gross, a szocialisták csoportjának svájci képviselője szerint a magyar kormány visszaél a választásokon elnyert hatalmával és arra kérik a kormányt, hagyjon fel ezzel. A kormány megbünteti a magán-nyugdíjpénztári tagokat, megbünteti a közalkalmazottakat. A Fidesz-kormány egypárti uralmat akar kialakítani, visszaélve a demokráciával - tette hozzá.

A szocialisták svéd képviselője, Björn von Sydow kapott szót. Szerinte az alkotmánybíróság és a választási szervek vezetőinek kinevezésére vonatkozó szabályok úgy változtak meg, hogy veszélybe került a testületek függetlensége. Az új médiatörvényről szólva a képviselő azt mondta, az "kényszerzubbonyt" húzott a magyarországi médiára. "Érdeklődéssel figyeljük a Magyarország és az Európai Unió közötti interakciót a médiatörvénnyel kapcsolatban" - tette hozzá.

Nem egy törvényről szól a vita, hanem egymáshoz kapcsolódó törvényi változásokról, amelyek megkérdőjelezik azokat az értékeket és alapelveket, amelyek alapján Magyarország tagja az Európa Tanácsnak - mondta a képviselő. Ezért kezdeményezhetik a monitoring eljárást, amelyben két jelentéstevő állít majd össze jelentést a tanács bizottságának, és szintén kérik majd a Velencei Bizottság együttműködését.

Még mindig nem kezdődött el a magyarokról szóló vita, a képviselők a kiadatási ügyekben érintett menekültek és bevándorlók jogvédelméről beszélnek. A teremben majd másfél órával az ülés kezdete után már egy fokkal több képviselő hallgatja a felszólalókat.

Hirdetés