2011. január. 20. 16:40 Szegő Iván Miklós Utolsó frissítés: 2011. január. 21. 09:30 Világ

Szalai Annamáriáról vitatkoztak a német Parlamentben

A magyar médiatörvényről vitatkoztak a német Bundestagban a képviselők. A konzervatívok megvárnák a brüsszeli vizsgálatot, és hangsúlyozták: a Bundestag nem a magyar parlament felügyelőtanácsa. Az SPD, a szociáldemokraták viszont kifogásaikat hangoztatták nemcsak a médiatörvény, hanem az alkotmánybíróság jogkörének csorbítása miatt is.

A vitában a kormányzó pártok közül a konzervatív CDU/CSU frakció tagjai azt hangsúlyozták, hogy ne előítéletek alapján vitatkozzanak a kérdésről, hanem várják meg a brüsszeli Európai Bizottság vizsgálatának lezárását az ügyben. Ilyen értelemben szólalt fel a vitában Johannes Selle (CDU), aki emellett a Magyarországgal való barátság fontosságára is kitért.

Ugyanakkor a szociáldemokrata Axel Schäfer szerint a barátság nem azt jelenti, hogy a szőnyeg alá kell söpörni a problémákat, hanem meg kell beszélni azokat. Schäfer felhívta a figyelmet, hogy nem előítéletek alapján vitatkoznak a magyar törvényről, hanem december 21. óta, amióta Magyarországon újságírók tiltakoznak a jogszabály ellen. Éppen ezért kötelességük témává emelni ezt a kérdést a Bundestagban is, ezért is teszik ezt.

A hatalom száz százaléka

Schäfer hangsúlyozta, hogy a Fidesz, amely az összes választásra jogosult polgár szavazatainak 43 százalékát szerezte meg 2010-ben, a leadott szavazatok 53 százalékát kapta, a Parlamentben 68 százalékos mandátumtöbbségre tett szert, és ennek nyomán a hatalom száz százalékát követeli magának. (Tegyük hozzá: a Fidesz listán kapott 43 százalékot, az egyéni mandátumok közül szinte az összes választókerületben nyert a párt.)

Schäfer nemcsak a médiatörvényt tartotta egyébként aggasztónak Magyarországon, hanem a köztisztviselők kéthónapos felmondási határidejét, az alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, méghozzá azt, hogy bizonyos törvényekről nem ítélheti meg, hogy alkotmányellenesek-e. Schäfer megemlítette, hogy Magyarországon mintegy 120 új törvényt alkottak, illetve régit módosítottak az új kormány hatalomra kerülése óta. Nyolc esetben az alkotmányon is változtattak, többek között a már említett alkotmánybírósági kérdésben is. Éppen ezért Schäfer szerint mondaniuk kellett nekik is valamit ebben az ügyben.

Burkhardt Müller-Sönksen, a szabad demokraták, az FDP képviseletében szólalt meg. A CDU/CSU-val együtt kormányzó liberálisok képviselője szerint barátoknak valóban lehet tanácsokat adni. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor hajlandónak mutatkozott szerdán az Európai Parlamentben arra, hogy módosítson Magyarország a médiatörvényen, ha erre jogi vagy politikai okból szükség van.

A liberálisok véleménye

A magyar ellenzék, az újságírók és a művészek is demonstráltak a médiatörvény ellen Müller-Sönkheim szerint. Liberálisként szerinte a sajtószabadság elengedhetetlen tartozéka a demokráciának. Az FDP önmagát a médiaszabadság őrzőjének tekinti – tette hozzá. Ugyanakkor a kormánypárti politikus azt is hangsúlyozta: bár nem szabad elébe menniük a brüsszeli vizsgálatnak, nemcsak jogi, hanem politikai szempontból is meg kell nézni a magyar médiatörvényt. Az EBESZ véleményére is utalt, amely szerint média sokszínűségét veszélyezteti a magyar jogszabály.

Szerinte az, hogy a médiák tartalmát ellenőrző és a szabályozó jogkörök egy kézben összpontosulnak, alapot adnak a kritikákra. Az, hogy a magyar miniszterelnök egyik korábbi munkatársa áll a jogköröket egyesítő médiahatóság élén (ezzel Szalai Annamáriára utalt), az valóban a vélemények sokszínűségét illetően igencsak rosszul állítja be a törvényt. A liberális képviselő azt is felemlegette, hogy az újságíróknak ki kell adni a forrásaikat, informátoraikat Magyarországon az új törvény értelmében.

A Bundestag nem a magyar parlament felügyelőtanácsa

A CDU Jürgen Hardt ugyanakkor bízott abban, hogy a magyarok jól kezelik majd az alapvető jogokat, bár azért ő is várja a brüsszeli bizottság jelentését. Másik CDU-s társához hasonlóan szerinte sem szabad előítéletek alapján véleményt alkotni a magyar médiatörvényről. Azt is hangsúlyozta: a német Bundestag nem a magyar parlament felügyelőtanácsa.

Ugyanakkor ő is beszélt arról, hogy a barátoknak lehet jótanácsokat adni. Így például felvetette, hogy módosíthatnák a magyar médiatörvényt. Így például szerinte önszabályozó módon, egyfajta becsületkódexszel lehetne kiegészíteni a magyar jogszabályt. Ebben a média szereplői önmaguk határozhatnák meg, hogy mit tartanak „tiszta újságírásnak”. Így szerinte is biztosítható lenne, hogy a törvényt ne a média ellen vessék be.
 

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.