Pozsony megfelezné a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt
A szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvényt módosító javaslat lényegében már elkészült, és a jövő év elején a parlament elé kerül - közölte Rudolf Chmel, a szlovák kormány kisebbségügyi és emberi jogi miniszterelnök-helyettese.
"A javaslat már majdnem kész" - jelentette ki Chmel hétfői pozsonyi sajtóértekezletén. Elfogadása esetén a kisebbségi nyelvhasználati küszöb a jelenlegi 20 százalékról tíz százalékra csökkenne. "A változás leginkább a német kisebbséget érintené, amely az eddigi egy helyett a jövőben 10-11 községben használhatná anyanyelvét a hivatalos érintkezésben; a ruszinok esetében mintegy száz településen lenne használható anyanyelvük, s a romák esetében is javulna a helyzet, ahol szintén mintegy 100 települést érintene a jogszabály" - fejtette ki a politikus, aki a magyar-szlovák Híd pártot képviseli a koalíciós kormányban. A magyar kisebbség esetében a jelenlegi 530 település, ahol használható az anyanyelv, további mintegy 25-tel bővülne.
Chmel szerint a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvény is szankciókat fog tartalmazni megszegésének eseteire, akárcsak az államnyelvtörvény. "Ugyanannak a témának a két oldaláról van szó. Azzal számolunk, hogy a törvényben szankciók lesznek, hasonlóan ahhoz, ahogyan ma szankciók vannak az államnyelvtörvény módosításában" - jegyezte meg a politikus. Leszögezte: amennyiben a két törvénynek kompatibilisnek kell lennie, akkor mindkettőnek tartalmaznia kell szankciókat. Úgy vélte, hogy a kisebbségi nyelveknek bizonyos esetekben nagyobb védelemre van szükségük, mint az államnyelvnek.
Az államnyelvtörvény tervezett módosításával kapcsolatban Chmel elmondta: nem egészen elégedett, mert az lenne az optimális, ha a jogszabály semmiféle szankciót nem tartalmazna. "A szankciók léte aránylag negatív visszhangot kelt a kisebbségek, különösen a magyarok körében" - mutatott rá a kormányfőhelyettes. Szerinte kompromisszumos megoldásról van szó, mert a koalíciót négy eltérő eszmeiségű párt alkotja, s jelenleg csak erre volt meg a konszenzus, a politikai akarat.
Chmel ezzel magyarázta, hogy nem sikerült jelentős mértékben módosítani az úgynevezett hazafiassági törvényt sem, amely a szlovák himnusz és az állami jelképek használatát szabályozza az iskolákban. "A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény sem került be a kormányprogramba, amit azért elég komoly hiánynak tartok. Ha a többség és a kisebbség viszonyát ebben a koalícióban nem sikerül rendezni, akkor minden más koalícióban csak nehezebb lesz" - vélekedett a politikus, aki az 1989-es rendszerváltás után Csehszlovákia első nagykövete volt Budapesten.
Úgy gondolja, hogy még ebben a választási időszakban vitát kellene nyitni a szlovák alkotmány bevezetőjéről is, amelyben vitatéma - különösen a kisebbségek kifogásolják - hogy államalkotóként csak a szlovák nemzetet nevezi meg. Malina Hedvig, a magyar beszéde miatt négy éve Nyitrán megvert diáklány ügyével kapcsolatban Chmel azt mondta: azután nyilatkozik, hogy ismert lesz a főügyész új álláspontja. A kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes jogköreit az új kormányban kibővítették, s anyagi hátteret is biztosítottak hozzá. Chmel szerint 2011-ben 6,5 millió euróval fog rendelkezni. Ebből négymillióval a kisebbségeket, 2,5 millióval pedig a különféle innovációs projekteket fogja támogatni.