A szavazást megelőzően olyan hatalmas vita robbant ki a nemzetgyűlésben, hogy a baloldali ellenzéket obstrukcióval vádoló Bernard Accoyer házelnök többször is megszakította az ülést. A szocialisták később Accoyer lemondását követelték. A képviselők végül 329 szavazattal 233 ellenében fogadták el törvénycsomagot, amelyről  a szenátusban szeptember 23-án kezdődik el a vita. A francia szakszervezetek és a baloldal aznapra a szeptember 7-i általános sztrájkhoz hasonló (akkor több mint egymillióan vonultak utcára) egész napos munkabeszüntetést hirdettek tiltakozásul a szerintük igazságtalan nyugdíjreform ellen. 

Nicolas Sarkozy francia államfő már korábban leszögezte, hogy nem enged nyugdíjkorhatár-emelési tervéből. A nyugdíjreform legjelentősebb intézkedése ugyanis a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 60-ról fokozatosan 62-re emelése 2018-ig. A lépés elkerülhetetlen, mert a nyugdíjrendszer hiánnyal működik, és a deficitet finanszírozni kell - mondta. 

A gazdasági válság elmúlt két évében a francia nyugdíjrendszer deficitije háromszorosára nőtt: a közel negyven kiegészítő állami- és magánpénztár hiányával együtt a rendszer deficitje idén elérheti a 32 milliárd eurót, 2020-ra pedig 45 milliárd euróra emelkedhet, ha nem történnek megelőző intézkedések. A tervezett fokozatos korhatáremelés konkrétan azt jelenti, hogy 2011. július 1-jétől a korhatár évente 4 hónappal fog megemelkedni, hogy 2018 júliusra elérje a 62 évet. Az emelés az 1951-ben és az azután születetteket érinti. 

Az Európai Unió tagállamai közül Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár: a 60 évet 1983-ban az Francois Mitterrand néhai szocialista köztársasági elnök egyik első intézkedéseként vezette be az akkori 65 év leszállításával. Ezt a baloldal azóta érinthetetlen szociális vívmánynak tekinti, s mostanig a jobboldal sem mert hozzányúlni. 

A nyugdíjreform egy másik jelentős eleme a közalkalmazottak és a magánszférában dolgozók járulékainak egységesítése. A közszférában  dolgozók jelenleg csak 7,85 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek a magánszektorban foglalkoztatottak 10,55 százalékával szemben. A kormány tíz év alatt kívánja a közalkalmazotti járulékfizetést a magánszférában dolgozók szintjére hozni. Megszűnik 2012-től a háromgyerekes közalkalmazottak korkedvezményes nyugdíjazásának lehetősége is legalább 15 évnyi munkaviszony után. Két év múlva már csak azok vehetik igénybe ezt a kedvezményt, akiknek már addig három gyermeke született: 2008-ban 14 ezer nő élt ezzel a lehetőséggel. 

A magas jövedelmek adóját pedig megemeli a kormány, amelyből évente 3,7 milliárd euró bevételi többletet remél a nyugdíjak finanszírozásához. A legmagasabb adósáv (az évi 69.783 eurót vagy annál többet keresők számára) a jelenlegi 40-ről 41 százalékra emelkedik. Az új adó a 342 ezer legnagyobb bevétellel rendelkező háztartást érinti a francia családi adózási rendszerben. Az egyszázalékos adóemelés vonatkozik minden  tőkejövedelemre is (részvényopciókra, osztalékokra, ingatlan bérbeadásra, vállalatvezetői magas nyugdíjakra). Emellett a vállalkozások egyes szociális adókedvezményei is megszűnnek.