2010. szeptember. 04. 11:12 MTI Utolsó frissítés: 2010. szeptember. 04. 11:27 Világ

Csáky és Bugár perre megy

Perre megy két vezető szlovákiai magyar politikus, Bugár Béla, a Híd elnöke és Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) volt elnöke.

A pert Bugár Béla indította, aki a júniusi szlovákiai parlamenti választások előtti kijelentéseiért neheztel Csáky Pálra. Az Új Szó című pozsonyi lap szombati kiadása szerint a per már bírósági szakaszba jutott. Nem kizárt az sem, hogy Gál Gábor, a Híd elnökségi tagja is beperli Duray Miklóst, az MKP korábbi stratégiai alelnökét, szintén a választások előtti kijelentései miatt. Az újság úgy tudja: Bugár hajlandó a peren kívüli megegyezésre, ha Csáky Pál visszavonja a Hídra vonatkozó, a kampány során tett kijelentéseit, amelyek a Híd elnöke szerint rágalmak voltak.

Bugár azért indított pert Csáky Pál ellen, mert az azzal vádolta a Híd pártot, hogy a Smer hozta létre és finanszírozza, vagyis gyanús a párt politikai és gazdasági háttere. "Állítom, ez szlovák politikai érdek, e mögött ott van Fico érdeke" – jelentette ki egyebek mellett Csáky. "A pert még akkor indítottuk, amikor Csáky Pál mindenfélével megvádolt bennünket itthon és Magyarországon egyaránt, az ügy most jutott a bírósági szakaszba" – mondta az Új Szónak Bugár. A Híd elnöke egyébként nem ragaszkodik a perhez. "Ha bocsánatot kér, akkor nincs szükség bírósági eljárásra, elfogadható a peren kívüli megegyezés is" – jelentette ki a pártelnök. Az ügyről a lap meg akarta tudni Csáky Pál véleményét is, de az telefonhívásukra nem reagált.

Bugár Béla korábban az MKP elnöke volt, de néhány társával együtt tavaly elhagyta azt, és megalapította a Híd pártot. Most a Híd élén áll. A júniusi parlamenti választáson a Híd bejutott a parlamentbe, de az MKP nem.

Hirdetés
hvg360 Somfai Dávid 2025. május. 02. 10:30

Blackout után: az évek óta veszélyhelyzetekre hivatkozó kormány épp a valódi veszélyhelyzet kockázatát neveti ki

Nemrég még bírálta a Fidesz az Európai Bizottságot, amely válsághelyzetekre igyekezett felkészíteni az uniós polgárokat. Pedig a nagy ibériai áramszünet megmutatta, milyen fontos készülni a kritikus helyzetekre. Közben itthon nem könnyű hivatalos tájékoztatáshoz jutni arról, hogy mi a teendő hasonló esetben. Pedig sok múlik a lakosság felkészültségén, mondta Vasárus Gábor, aki régóta foglalkozik a klímaváltozással összefüggő katasztrófahelyzetekre való felkészüléssel.